Északi kalandozások egy magyar tollából

???Nyár???

2009-07-30T18:49:00.003+02:00

Na el sem hiszem, hogy újra itt ülök és írogatom virtuális jegyzetfüzetem az itteni életemről, ami nemsokára véget ér….Amiért eltűnve érezhettetek az utóbbi időkben annak borzasztóan egyszerű oka van: nyári szünetünk volt és úgy döntöttem, hogy amíg pihenek addig a blog is megérdemel egy kis pauzát. De hétfőn újra munkába álltam és jön a bejegyzés is, amint láthatjátok, a ””””nyár””””” eddigi történéseit megpróbálom néhány sorban elétek tárni, mert azért van mit, meg kell hogy mondjam. Egyébként az évszak neve nagyon nem véletlenül van millió idézőjelbe téve, mert itt nincs ilyen, hogy nyár meg kellett, hogy állapítsam. Legalábbis idén biztos, hogy nincsen, mert ezt a takony, esős, hideg, szeles szart nem nevezném annak. Június végén volt másfél hetünk, amikor megmártottam hab testemet a Balti-tenger török fürdőnek nem nevezhető vizében….18 fok volt a víz 25 a levegő, de ezen a másfél héten kívül, 2 nap volt talán még amikor tesómékkal a székesfővárosban voltunk fenn, az volt még nyári idő……Azt csókolom, befejeződött…Node nem akarok itt H. Bóna Márta babérjaira törni, csak gondoltam megosztom Veletek mennyire véririgy vagyok az otthon 40 fokban strandra járó lángost ezerrel toló barátaimra….Szóval térjünk is át szerintem a beszámolóra, mielőtt még jobban belemerülnék itt a dolgokba. A svédeknél viszonylag későn ér véget az iskola, ha jól emlékszem olyan július 10-e körül végeztünk, aztán levezenyéletünk 2 tábort, ami piszok jó volt, ki egy szigetre 10 gyerekkel, kenu/kajakozás a Balti tengeren, horgászat, grill, napozás (és ez volt az a másfél hét amikor tényleg jó idő volt), és a 2 tábor után egy iszonyat jó Midsommarafton Kalmarban, felejthetelen élményekkel, amik ha nem is voltak a legkellemesebbek, de mindenestre feledhetetlenek. De itt kedves magyar olvasó, álljunk is meg egy szóra, mert joggal kérdezheted mi az a Midsommarafton. Svédországban ugye nagyon hosszúak az éjszakák télen és nagyon hosszúak a nappalok nyáron, és június 20-án az év leghosszabb napján (még itt Kalmarban sem ment le a nap teljesen egész nap), a svédek tradícionálisan (pirosbetűs ünnep), iszonyat nagyot kajálnak, aztán iszonyat módon seggrészegre issszák magukat, meg egy fa körül táncolnak, aztán tivornya az utolsó lélegzetvételig, node, hogy ezt megértsétek, belinkelek ide egy videót, és elmndom, hogy mindent de mindent ilyen módon képzeljetek el, mint ahogy a videón van (jó a ruházat az nem, de minden így zajlik). Ez Svédország fékevesztett orgiája szerintem.

Hasonló volt az enyém is, bár a bunyó kimaradt, mert nem Ölandon voltunk. Mindenestre a lényeg, hogy túléltem jó volt nagyon. Aztán megint táboroztattunk, majd tesómék tettek látogatást Nálam, voltunk ezer felé, Ölandon megcsodáltuk a királyi család nyári rezidenciáját, ahol jövőre az esküvő lesz. Hát mit ne mondjak…Nem egy vityinló, egy-két partyt el tudnék ott viselni. Megcsodáltuk továbbá Ölandon Svédország egyetlen fehér homokos strandját, most ámulhattok, de bizony ilyen is van ebben az ezerarcú országban, azt sajnálom csak, hogy az idő nem kedvezett itt Nekünk, hogy meg tudtunk volna fürödni….Természtesen felmentünk Stockholmba is egy napra, ez a város……No comment…..Szerelmese lettem úgy ahogy van…. A Vasa- múzeum egy csoda….,. Pedig ismerhettek nem vagyok egy nagy múzeumlátogató alkat , egy must to see dolog. Én 2 órán keresztül lenyűgözve ámuldoztam jobbra-balra. Aki esetleg nem tudná egy XVI- században elsüllyedt svéd hadihajó van teljes nagyságában kiállítva gyakorlatilag kifogástalan állapotban, ami így lehet elsőre nem tűnik érdekesnek, de ha ott vagy lenyűgöz, magával ragad a története, maga a látvány meg úgy minden…..Természetesen ha Stockholm, akkor már vidámpark is! Borzasztó büszke voltam nagyobb hugicámra, aki 23 éves kora ellenére kb. az állatsimogatóban a kecskétől is fél, de sikerült felrángatni szabadesés toronyba, meg még egy-két adrenalinpumpáló látványosságra. A nap végén elnyerte méltó jutalmát is, mert sikerül egy kereken kipörgetnem Neki 2 kiló csokoládét, szóval megérte! Továbbá voltunk egy jávorszarvas parkban is, mert azt hiszem nem hagyhattam el úgy az országot, hogy az egyik szimbólumot ne láttam volna élőben. Miután tesómék elmentek 1 hét volt hátra a vakációmból, és tiszteletemet tettem Kalmarban ahol a DVSC vendégjátékát tekintettem meg élőben, jó kis derbi volt, bár a 70. perctől örültem volna Magenheim doktor jelenlétének, mert igencsak a szívroham közelében voltam 20 percen keresztül 30 vérmes Loki szurkolóval egyetemben. Röviden, címszavakban tehát így teltek el a pihenés napjai. Most már hazafelé tekintgetek elég erősen, hisz egy hónap múlva már otthon leszek, ezerrel böngészem az állásokat, hogy folytassam dolgozó életem. Nem lesz egyszerű, de reméljük a legjobbakat. Kedves barátaim végszóként annyit, hogy hiányoztok, hiányoztak a jól megszokott fesztiválok, a sörözések, grillezések a velősözés Fürdeden, a strand egyszóval TI és még oly sokminden más! De remélem ha hazaérek azért egy piciny szeletkét még elkapok a hungarische nyárból, remélhetőleg Veletek! Egyenlőre ennyi, aztán még egy poszt tuttti lesz végszóként! Legyetek jók, nemsokára személyesen!

Malmö, Dánia, Fjortisar

2009-06-10T00:50:00.003+02:00

Blogíros kedvemben találtok aranyoskáim, szóval alászedek a dolgoknak! Tunya bácsi nemrég (van az már jó 3 hete is), meglátogatta a fővikingek déli szomszédját; Dániát, nomeg Malmöben is elidőzött kicsit! Érdekes módon történt az utazás illetve nem az utazás módja volt érdekes, hanem hogy fjortisokkal mentünk kőkeményen (a svédül beszélők tudják, miről beszélek, magyarul ezt nem lehetne leírni)! Tudni kell azt, hogy volt a centerben 4-5 fiatal, akik egész évben „dolgoztak” értem ezalatt, hogy néha zsúrokon segítettek, vagy sütit árultak, meg ilyen apró-cseprő dolgok, és cserébe ezek a fiatalok kapnak minden évben egy utat a Gardentől, hogy „elismerjék szolgálataikat”.
Ezúttal Malmöre és Dániára esett a választás. Nagyon nem volt egy egyszerű történet….Furcsálottam is az elején, hogy miért megy 4 gyerekkel 4 felnőtt, hát kellett….Már a vonaton Kalmarból Malmöbe olyan ricsaj, meg vihogás volt 4 órán keresztül, hogy egy óra után áldottam az eget, meg Magamat, hogy a notimat magammal vittem és Viktor barátommal nekiálltunk filmet nézni, így kimaradtunk a percenkénti vihogásokból és minden jóból ami ezzel jár! Szegény Lasse, meg Mia, már 1,5 óra után nem tudták kínjukban mit csináljanak! Na megérkeztünk Malmöbe természetesen hova máshova vezetett volna az utunk, mint az első Burger Kingbe, ebédelni, aztán be a hotelba szobákat elfoglalni! Nekünk srácoknak mázlink volt, mert a 4 fiatalból csak egy volt srác a másik három hölgyemény volt, így Nekem, Lassenak, Viktornak könnyebb dolgunk volt, mert csak egy gyereket kellett együtt aludnunk, de szegény Mia 3 csajjal volt egybezárva! Miután becuccoltunk a kölykök elzúztak vásárolni, mi pedig kipihenve az addigi fél nap fáradalmait leültünk FIKA-zni egy iszonyat jó kávézóban és élveztük a tavaszi napot (én meg a zsongás magam körül, mert tudni kell azt, hogy munkatársaimnak Malmö már zsúfolt város volt)! Oskarshamn után mondjuk nem csodálom…..
Aztán én is körülnéztem a malmöi shoppokban természetesen, mert napszümeveget akartam magamnak vásárolni, de abban az árkategóriában, ahol én gondolkozom ott már sajnos nagyon pöpecül kell hogy álljon a cucc és ilyet nem találtam, akkor még azt gondoltam, hogy majd Dániában a Fieldsben megveszem, úgyis nagy biztos van sok-sok szép Oakley, és lesz olyan ami jó lesz, hát volt is…, de erről majd kicsit később.
Estére kinéztünk egy mongol éttermet és sikerült is hála a jó égnek rávenni a gyerekeket, hogy oda menjünk vacsorázni ne pedig valamelyik MaxMcDonaldsBurgerKing kombó egyikébe! Baromi jót ettünk és nagyon feelinges volt a hely, mert te állítottad össze a vacsidat, aztán JuanCsuangPo meg megfőzte Neked a szemed előtt. Jah és mindezt potom 75 SEK-ért és annyiszor mentél vissza ahányszor akartál újratölteni a tányérodat, de sajnos nem volt turista szalámi (itt mit gondoltam Rád Sámpi…… ;))! Majdnem ott maradtunk mosogatni is kőkeményen, mert a kártyát, amit használtunk tudtunk nélkül a hotel kaucióként kicsit megcsapolta és egy laza 5000 SEK-et levett róla, csak ezt a svédektől igen nem megszokott módon elfelejtették közölni Velünk! Aztán rendeződtek a dolgok persze és nem lettem Mabel Wheeler hála a jó istennek.
Másnap reggel kilenckor indulás Dániába, vonattal, hídon, tudniillik a két országot összeköti egy közúti és vasúti híd, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tengerre! Dániában az első megállónk és első szívszélütésem helyszíne is egyben a Fields nevű megaáruház volt. Skandinávia egyik legnagyobb bevásárlóközpontja. Volt sok gyönyörű napszemüveg, csak éppen dán koronában ugyanolyan áron, mint svédben, a böki csak annyi, hogy a két pénz között van egy 1,8-as szorzó a dánok javára, így a Ducati Oakley ott maradt a polcon és úgy döntött mégsem fog engem ékesíteni, majd meglátjuk talán Stockholmban talán találok valamit…..! Mocskosul drága Dánia tehát és nemcsak napszemüveg téren, hanem úgy mindenhogyan, minden ugyanannyi mint itt csak mondom a pénz erősebb egy cseppet….
Koppenhágából sajnos nem sokat láttam, mert fjortisarna-ék már nagyon mentek volna a Tivoliba, ami a város egyik nevezetessége, ezt tehát láttam, pár vidámparknak nem nevezném, mert inkább gyerekenek és rolatorral közlekedő kisnyugdíjasok adrenalinszintjét képes feljebb csavarni a legtöbb ride, de volt kettő amit élveztem én is azért, bár egyik korosztályhoz sem sorolnám magam! Aztán este 10 körül haza, természetesen ők még mindig energiától, meg godistól duzzadva, én meg lógó nyelvvel, hullafáradtan, napszemüveg nélkül! Másnap pedig a hazaút Oskarshamnba természetesen bömbölő mobiltelefonokkal, kéjes sikongatásokkal és minden egyéb tartozékkal! Nem volt egy egyszerű kirándulás de meg kell hogy mondjam, hogy élveztem, mert régen röhögtem ennyit a munkatársaimmal ezerrel szopatva különféle beszólásokkal a kölyköket :D:D! A vásárlási lázamat is lecsilapítottam egy kicsit, mert ha nem is napszemcsi, de egy óra azért befigyel! Egy ilyen (katt)! Hát ennyi lettem volna mára! Képek lesznek nemsokára no para! Csókoltatok mindenkit, legyen Nektek szép nyaratok, ha már Nekem nem lehet, csak tavaszom nyárnak csúfolva!

Return of the Tunyáj!

2009-05-26T00:55:00.002+02:00

Sejjhajj denevér!(A szakértők kipótolhatják a második sort). Kicsit félve fogok neki az új poszt írásának, mert tartok tőle, hogy kutya nem fogja már olvasni a soraimat, mert oly rég jártam már errefelé, hogy lassan már azt is elfelejtitek, hogy volt/van, kinek hogy egy Tunya nevű barátja, aki Európa egyik legszebb országában tengeti közel sem unalmas mindennapjait! Egyébként az ok, amiért mostanában nem jutott Rád időm kedves olvasó összetett. Egyrészt kitavaszodott itt felénk is és rengeteg felé megyek, programok vannak ezerrel és sokszor inkább a szabadban vagyok, vagy az erkélyen sütettem a hasam, mint a gép előtt rohadok! Az elmúlt heteket megpróbálom Nektek azért összezanzásítani! Londonból hazaérve más az első hétvégém sem telt eseménytelenül, közel sem, mert UKM-en voltunk! Gondolom most néztek, hogy má megint játsza itt a Fittipaldit ez a hülyegyerek és dobálódzik a svéd rövidítéseivel, de no para el is magyarázom sebtiben, mi a repedt here is ez! Mondjuk úgy, hogy ilyen ki-mit tud féleség a fiataloknak, akik megmutathatják egy zsűri előtt évente egyszer zenében, táncban, énekben, művészetben, hogy mennyire tehetségesek. Ez a cucc 3 fordulós, van egy megyei, egy régiós, és egy országos része! Én az eseményen az überduktig kameramann szerepét töltöttem be és gyakorlatilag olyan vágásokat csináltam, hogy másnap már maga George Lucas hívott, hogy meggondolta magát és mégis belevág a Star Wars következő részeibe, és velem képzelné el a dolgokat! Szóval megnyugodtam, Svédország után indulás Hollywoodba! Biztos állás, Trabant személygépkocsi és fullextrás putri biztosított igazi sparhettel, pottyantós árnyékszékkel a számomra.
Szóval ott tartottunk, hogy én kameráztam a rendezvényt. Láttam nagyon jó és tehetséges gyerekeket és borzasztó szarokat is! Itt jön egy kis csavar a történetbe, mert itt Svédországban szerintem sokszor túl porcelánkbábúként kezelik a gyerekeket (tiszta Mézi style a Shrekből)! Mert a ”gyerek” (hozzáteszem 14-18 éves kamaszokról van szó), nehogy sérüljön a kis üngyömböngyöm lelkivilága, nem tudhatja meg a zsűritől, hogy továbbjutott e és csak azokat hívják fel majd pár nap múlva akik továbbjutottak! Én az agyamat eldobtam ezen! Volt egy kommentem egy blogon pár hete ezzel kapcsolatban és ezt megosztanám Veletek is!
No: Igen ez a duktig, duktig, duktig, duktig hányásig hangoztatott dolog a fiataloknál, és én már párszor itt a munkahelyemen is szóvá tettem, hogy nem értem azt, hogy miért kell, a szart is mézzel kenegetni?? Egy gyors példa: UKM (Ung Kultur Möts) fesztiválunk volt 2 héttel ezelőtt. Nem tudom hallottatok e róla ez ilyen fitaloknak tehetségkutató verseny (amit persze svéd barátaink nem versenyként aposztrofálnak, mert akkor azzal megbánthatnák a gyereket), de az, mert 3 fordulós van egy helyi, egy régiós meg egy országos fordulója! A helyin voltam és bizony voltak olyan tánc és ének produkciók, amiket egy csapat baromfi elé nem tártam volna, nemhogy emberek elé, de ennek ellenére a zsűri mindenkinek 1000-el tolta, hogy mennyire wooow, meg hűűdee coool stb...Az egyik szünetben odamentem a főnökasszonyomhoz és megkérdeztem tőle, hogy ezt miért kell, amikor tisztán hallható volt, hogy a 15 éves kiscsaj szar volt, hamis volt, mint a bűn stb....A válasz a következő volt: Hát azért, hogy ne vegyük el a kedvét...Ugyanez volt a válasz arra, is, hogy miért nincs nyilvánosan kihirdetve ki megy tovább, és ki nem! Rendben van az, hogy ha mondjuk ez a verseny 6-7 éves korosztályosoknak lett volna, nem hirdetünk eredményt...De egy tinédzser igenis legyen tisztában azzal, hogy ha valamit csinál és az nem jó, akkor tudja meg! El lehet mindent mondani finom kritikával is, de ez sincs meg....
Nekem is voltak olyan helyzetek az eddigi életemben, amikor bizony a helyrepofozó elégtelen tett helyre évekkel később! Gimnáziumban 12. félévkor megrántottak matekból (hozzáteszem a matematika soha nem volt az erősségem és a gimi ahova jártam az ország egyik legerősebbje volt reál szinten), a cerka félévkor fejmosás volt az érettségimet 4-esre abszolváltam és az egyetemen az összes matek és statisztika tárgyam 4-5-el lett meg, mert tudtam, hogy jobban oda kell figyelni órán meg lehet kicsit többet kell tanulni rá! Ilyen egyszerű!!
Egy másik észrevétel a fiatalok mentális állapotát illetően: Nagyon nagy Svédországban a válások aránya, és szerintem ez is nagyban közrejátszik a magas öngyilkossági számokban! A svéd szülők, ha nem élnek együtt amikor Náluk van a gyerek nem figyelnek oda igazán a gyerekre, csak azzal vannak elfoglalva, hogy adjunk meg Neki mindent, de hogy valójában a gyerek hogy érzi magát az nagy ívben le van tojva...Nincs még gyerekem, de véleményem szerint nem egy hímestojásként kell bánni egy gyerekkel, és igenis ha kell, egy szülőnek, tanárnak kutya kötelessége megmondani, hogy fiam/lányom ez így nem megy...Máshogy soha nem fogja megtanulni, és ahogy evergo mondta soha nem lesz így felkészítve a gyerek arra, hogy bizony az iskola után egy (Hofit idézve) "piacorientált" világban nem a jatteduktiget szajkozó emberek fognak téged alkalmazni!
Szomorú, hogy itt Oskarshamnban 7 hónap alatt amióta itt vagyok 3 14-16 éves gyerek lett öngyilkos, és ebből kettőről lövésük sincs, hogy miért tehette, néha úgy érzem, hogy ebben az országban bizony legbelül legalább annyira komoly gondok vannak, mint amennyire kívül virágzik!
Szóval ez a véleményem erről a tehetségkutatóról körülbelül, meg most kaptatok egy kicsit komolyabb véleményt meg kritikát is Svédországról, mert annyira nem mindig vagyok annyira kölyök, mint amennyire látszom!
A következő hétvégén a francia pajtással úgy döntöttünk, hogy teszünk már sokadszorra egy kirándulást Kalmarba! Gyönyörű ez a város tavasszal, de ezt inkább majd vizuális formában mutatom meg Nektek, mert sajnos ahhoz nem értek, hogy a jácintok virágzásának gyönyörűségét szöveges formában osszam meg veletek, Jókai még nem vagyok! Viszont sikerült életem leggusztustalanabb és legszarabb ételét elfogyasztanom a hétvége alatt! (Najó talán nem a legszarabbat, mert azt hiszem a majonézes babos tésztát nehéz überelni ;);)) Történt ugyanis, hogy látogatást tett Kalmarban két önkéntes csaj és az egyik vegetáriánus volt és a másik gáré kitalálta, hogy csináljunk brokkolis tésztát szósszal! Fradista létemre utáltam és a francia gyerekkel lopott egymásra fintorokkal és visszafogott befele fojtott röhögések, röfögések közepette legyűrtük valahogy a kaját, de a mai napig emlegetjük azt a gasztronómiai remekművet, amit a kedves cseh leányzó rittyentett Nekünk aznap ebédre! A héten voltam Malmöben és Koppenhágában, de azt hiszem az a következő poszt témája lesz, mert késő is van, és tartogatni kell Nektek is a storykat! Ígérem hamarabb jelentkezek, mint tettem azt most! Legyetek jók és lélekben azért már készüljetek a visszatérésemre, mert sajnos „nemsokára” megyek haza!

Vasárnap

2009-05-03T15:12:00.003+02:00

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ nem bírom megállni, hogy ezt a videót ne tárjam elétek kedves olvasók! 2 napja ezen sírok akárhányszor hallagatom meg! Fogadjátok szeretettel és próbáljátok meg vizuálisan, fonetikusan, és hangszerelés szempontjából felfogni ezt a csodát!!!!

Jah még annyi, hogy aki nem olvasta volna a tegnapi bejegyzésemet a londoni képek a diavetítésre kattintva elétek tárulnak!

London képekben

2009-05-02T18:15:00.004+02:00

Kedves Mindenkik!
Tudom, hogy nagyon szép az idő meg tavasz van, és inkább kinn lennétek, de vessetek egy pillantást a londoni képgalériámra, mert nagyon sokat szenvedtem vele, hogy elétek tárhassam! Köszönettel és üdvözlettel maradok továbbra is írnokotok, krónikásotok: A Tunya
Amúgy meg a régi képgaléria eddigi svédországi képeimmel a http://picasaweb.google.com/tunyaisverige cím alatt fut, csak betelt a cucc és kénytelen voltam egy újat csinálni aminek stílusosan és fantáziadúsan a http://picasaweb.google.com/tunyaisverige2 nevet adtam!

God ?Save? the Queen

2009-04-23T03:22:00.003+02:00

A tűkön ülőknek, az érdektelenek, a résztvevőknek, az otthon ülőknek, a partyfaceknek, a kíváncsiaknak, azoknak akik tudnak és szeretnek élni és azoknak akik kevésbé, a barátaimnak, a spanjaimnak, az engem szeretőknek, és nem kedvelőknek, a neutráloknak, a hűséges olvasóknak, az épp csak beugrottaknak, meg mindenkinek aki épp ezeket a sorokat olvassák! Always Tunya blogja! Vágjunk is bele a londoni beszámolónak, amit az előző postomban ígértem Nektek!
Szóval ott tartottunk Kedveskéim, hogy sikeresen megérkeztem és a Viktóriáról elzúztunk D-ék albijába! Soha nem esett még annyira jól kaja és zuhany, mint akkor, mert az utazás napjainak megvannak azok a hátulütői, hogy az ember nem eszik rendesen és mondjuk ki: Büdös lesz! Az alvással sem voltak gondjaim, a faja kis 2000 barra fújt matracon.
Egyébként a lakásról pár szót! Furcsa volt Nekem, az egész londoni tartózkodásom alatt, hogy a lakások méreteihez képest mennyien tömörülnek egy-egy lakóépületben. Simán el tudod képzelni, hogy egy házban 6-7 ember zúz Veled együtt. De ez a ház tök jól nézett ki, bár a szoba itt is kicsi, de tiszta, szép, szóval tipp-topp.
Pénteken Gáborral felkerekedtünk, hogy elmenjünk a régi albijukba elhozni a meccsjegyeket és itt ért az első, de közel sem az utolsó sokk Londonban a közlekedéssel kapcsolatban. Nagy naívan amikor felszálltunk a buszra, megkérdeztem Tőle, hogy hány megállót megyünk…..Borzasztó hülye kérdés volt, mert egy órát utaztunk a helyijárattal! Azt mondanom sem kell, hogy ezen a járaton közel sem az angol lordok utaznak, hanem általában a turbánerdő közepében vadászhatod az ülésen hagyott kebab darabokat afróhaj tincsekkel tűzdelve, vagy esetleg pakisztáni bébi végtermékét csodálhatod szolidan pelenkába csomagolva…….Amikor leszálltunk a környék sem egy olyan helynek tűnt, ahol a Downing street 10 fekszik, és eután jött a megasokk, a régi albérlet, úgy a maga valójában…..Hát maradjunk annyiban, hogy óriás respect Nektek, hogy lehúztatok 2 hónapot, az biztos, hogy a Mr. és Miss cockroachhunter címet méltán érdemeltétek ki. Mindegy a jegyek megvoltak és patkányharapás nyomok sem voltak láthatóak rajta, szóval vissza is mentünk ””gyorsan”””” a belvárosba, hogy találkozzunk D-vel és az én imádott Kennymmel illetve kedves és örök humorbonbonokat tarsolyában tartogató Bihari úrral. Egy nagyon kedves meglepetést tartogatott Zsófi barátném, mert titokban odahívta magához egy szintén nagyon kedves régi Canyonos ismerős ismerősömet Kata személyében!
Szóval elindult a csipet-csapat megnézni Oxford streetet, ami engem tisztára a Kossuth utcára emlékeztetett, najó talán picit nagyobb, de árnyalatnyi a különbség tényleg. Mindezek után mi következhetett volna, mint a jól megérdemelt esti sörözés a Sohoban, ami nem volt egy egyszerű történet, mert az angolok pénteken meló után egyből kőkemény megszállás alá veszik a pubokat és nem egy egyszerű történet helyet találni, de természetesen Nekünk sikerült és már csorgott is a Guiness lefelé porzó torkomon. Mocsok jó sörök vannak egyébként Angliában és a pubok hangulata több mint megragadó. Egyszerűen csalogat, hívogat, bíztat, hogy igyál bennem fiam jó sokat! Másnap D-vel tettünk cipőnéző körtúrát és sikerült az álom cipőmet amit Stockholmban 1300 koronáért kinéznem, kevesebb mint féláron megvennem, és melegen ajánlom mindenkinek, hogy aki Londonba látogat, tessék üres bőröndökkel menni és kicsit több pénzzel a tervezettnél, mert nagyon faja cuccok vannak tényleg szotyiért! Délután felkerekedtünk egy kicsit nézelődni a kötelezőket, Big Ben-t, London eye-t, Westminstert megnézni, de nappal nem nagyon jön be Nekem, mert mocsok sok a turista, már márciusban is és nem tudsz nagyon álmélkodni, nézelődni meg hasonlók. Az este az egészen más tészta, de arról még lesz szó.
Vasárnap hát az, kőkeményre sikeredett, délelőtt délután elfoglaltam az új szállásomat. Este pedig Vixy barátommal találkoztam, akit megkértem, utazásom előtt, hogy azért vezessen már bele egy kicsit a londoni éjszakai életbe. Hát sikerült, nem kicsit……1-től 7-ig Fabric London….Ennyi…..QQQQQRRRVVVVVVAAAA JÓÓÓÓÓÓ VOLT, végre kicsit kitörni önmagamból! Reggel 7kor már annyira vakított a nap, hogy bizony kellett a napszemüveg is! Nagyon elfáradtam a sokmindenben szóval a hétfői nap délutánját a chilloutnak szenteltem kifacsart citrom állapotban, Spongebob brain feelingel…..
Kedden egyedül ellátogattam a mindenki által ajánlott Campden Townba….Gyerekek…It is a must to visit in London! Hatalmas feelingje van ennek a mini hippi-punk-művész negyednek! Mindenfelé extrémebbnél extrémebb üzletek, shoppok, hihhetelen cuccokkal és leírhatatlan hangulattal! Délután kimentünk Kennyvel és D-vel felhőkarcolókat nézni Greenwichbe illetve elfogyasztottam életem első brit fish&chipsét…..Nagyon nem kellett volna, inkább maradtam volna a steaknél…PFFFÚÚÚÚJJJ! Gusztustalan, íztelen, ecette lmegpróbálom a fost feltuningolni feeling! Nem csodálom, hogy az angol konyha híresen szar…Greenwich is gyönyörű, rálátsz az egész városra és óriási park van körülötte mókusokkal, akik ha van nálad akármi kaja akár a kezedből esznek.
Este D-vel mentünk be a városba megnézni mindazt, amit nappal már láttunk. Na London éjszaka lélegzetelállító, de ezt majd a képek fogják bizonyítani igazán…Ujjujjjjujjj! Csak ámultam, bámultam, mint a 10 éves az első szőrökre a pöcsén! Nagyon meredek! Nincs annyi kósza turista és teljesen más képét adja a város! Szerda volt talán volt a nap, amit legjobban vártam az egész utam alatt, és természetesen eljött ez is! Tunya 10-12 éves álma vált valóra! Aki nem ismer annyira, annak elárulom, hogy az angol EB óta, ami tudvalevőleg 1996-ban volt, én kőkeményen a háromoroszlános válogatottnak szurkolok, persze ezentúl már a három koronás sárga trikós egylet is kedvenc lesz, de ez már más kérdés.
Kihagyhatatlan volt tehát egy meccs a futball őshazájában, és hála istennek még februárban megnéztem a válogatott naptárát és mitadisten az angolok VB selejtezőt játszottak a Wembleyben április 1-jén az ukránok ellen! Tehát már meg is volt mire megyek! Én egész nap tűkön ültem, álltam, mentem és szegsény Dééket kiidegeltem, hogy menjünk már, menjünk már, inni akarok és természetesen ők meg húzták az agyamat, hogy gyalogoljunk, meg parkot nézzünk, meg mittomén. Szép volt minden, de qrvára nem kötött le semmi, mert már ott akartam lenni! Aztán amikor 4 körül megérkeztünk a Wembley-park megállóba szemem elé tárult A STADION, leírhatatlan látni kell….Indulás volt tehát, a meccs előtti kötelező bemelegítésre egy angol sportpubba, ahol az udvaron egy óriási sörsátor felállítva és benn, kinn tele a derbire melegítő szurkolókkal! Ittunk mi is becsülettel oszt indulás a stadion felé. Minden lépéssel, ahogy közeledtünk a Szentély felé Nekem egy mértékegységgel ment fel a vérnyomásom, amikor odaértünk a lelátóra én bevallom elérzékenyültem, a hideg, meleg, langyos minden futkosott a hátamon és nem hittem el, hogy itt vagyok. Egy álom vált valóra életemben! Természetesen a God Save the Queent együtt üvöltöttem, énekeltem a közönséggel! A meccs maga fantasztikus hangulatú volt, szerintem kevés olyan hely van a világon, ahol egy ilyen érzést át lehet élni! Nyertek is az angolok 2-1-re és nagyon gyorsan elment a 90 perc. Hihhetelen volt a stadion milyen gyorsan kiürült, de aztán szemeink elé tárult a látvány, ahogy a 88000 ember kilométeres folyamban araszol a metrómegálló felé. De természetesen meg van szervezve az egész, mert a lovas rendőrök folyamatosan szakaszosan engedik át a népet. Felejthetetlen élmény volt az egész este….
Csütörtökön megérkezett az informatikusok magyarországi koronázatlan királya, csiszolatlan gyémántja is Londonba és Vele és tesójával Ritával fogtunk bele egy kis városnézésbe. Elmentünk a Buckingham palotához, ahol a londoni tartózkodásom legnagyobb csalódása fogadott és innen üzenem Örzse asszonynak, hogy tehet egy szívességet… Mi az hogy nem tudsz a madárfészekfejű őrökkel fotózkodni, meg ””lefingani”” őket úgy, hogy a szemük sem rebben? Meg mi az, hogy nincsenek madárfészekkalaposnemlátokkiasitykomból őrök egyáltalán? Borzasztóan fel voltam háborodva, mert ugye minden filmben azt látod, hogy ezerrel lehet Velük akármit csinálni ők csak állnak ott mint egy sóbálvány és a fülük botját sem mozgatják. Kamu!! Uri Geller biztos megint varázsolt valamit, eltűntette őket vagy elnyomott két múkoggyot vagy én nem tudom…..Este sikeresen egy 3 órás happy hour keretében lecsúszott X koktél is, szóval másnap kicsit kótyagos volt a fejem, amikor találkoztunk István barátommal, meg két szintén IT tudorral, hogy VIDÁMPARKBA menjünk, igen így nagy betűkkel, nem ám vurstliba, mint ami Budapesten van!
A vonaton elém tárult életem legnagyobb Grand Canyona, ami nő szájában lehet! Emberek, ha látattok, már fogazatot, ahol a két felső középső fog között akkora távolság van, hogy azt még Gebre Sellasiének is becsületére válna lefutni, akkor el tudjátok képzelni, miről beszélek, ha nem akkor érdemes elutazni Angliába, mert nem egyedi esetről van szó szerintem, bár ennyire nehéz és nemes prédát még az angol menyecskék között is nehéz találni! Ezután a könnyfakasztó élmény után meg is érkeztünk a Thorpe Parkba. Én végig úgy éreztem magam, mint egy emberke a Roller Coaster Tycoonban, és folyamat attól féltem, hogy fölém nyúl egy óriási csipesz és belecsűr poénból a közeli tóba és megfulladok, és megfizetek azokért a tettekért, amiket néhány látogatómmal én tettem poénból a játékban! De úgy látszik szerencsém volt, és hányástócsát sem láttam, szóval biztos van elég takarítójuk (ez Nekem mindig a gyengém volt, hogy tisztán tartsam a parkot)! Amúgy meg iszonyat jó rideok vannak a parkban, egy kivételével az összesre felültem és nagyon megért mindenhol kivárni az 1, 1,5 órás sorokat! A következő park, ahova megyek az Dániában lesz, szóval lesz összehasonlítási alap. Esti progiként pár sör mellett baromi jó beszélgetés után összefutottunk a Déékkel, és miután István barátom fáradt volt nélküle folytattuk a partyt egy átlagos klubban egészen 3-ig amíg goodbye-t nem mondtak Nekünk!
Szombaton a Science múzeumban voltam, ami iszonyat érdekes és bazi nagy és ingyenes, mint általában minden nagyobb állami múzeum Londonban, szóval ha ott jártok érdemes, és ajánlom, mert tényleg jó cuccok vannak benne!
Este sörözéses dumálos lazulós estét tartottunk Ritánál, mert nagyon el voltam már addigra fáradva……No Neki, iszonyat faja lakása van, nagy, tök jól berendezett, elkülönített a többi lakótól! Nem csodálom, hogy lakberendező akar lenni! Egy ilyen pecóban szívesen laknék Londonban mondjuk! Másnap Campden Town megint, kis vásárlás, iszonyat jó inget vettem, mert azt a helyet nem lehet elhagyni úgy, hogy ne vegyél valamit! Este átmentem még elköszönni Kennyékhez és búcsút intettem D-nek is és hétfő reggel 6 kor már a Skavstára tartó gépen ültem!
Azt a napot nem kívánom senkinek gyerekek….A lakásból elindultam 1-kor, hogy a hajnali 3-as reptéri buszt elérjem, várakozás a reptéren, 9-kor Svédországban, viszont a buszom csak délután fél 4kor ment Nyköpingből Oskarshamnba vissza! Mint egy zombie úgy néztem ki, amikor hazaérkeztem….. Egy kicsit azt bánom csupán, hogy a Londonban élő távoli rokonokat nem sikerült meglátogatnom, de annyira remek vendéglátóim voltak, hogy nem adtak esélyt rá Ez volt tehát a big trip Londonba zanzásítva! Iszonyatosan jól éreztem magam, nagyon pezsgő és gyönyörű város London egy turistának, de élni nem hiszem, hogy tudnék ott! Ahhoz Nekem, Svédországhoz képest túl zsúfolt, de persze ki tudja mit hoz még az élet!
SZERETNÉK CSUPA CSUPA NAGYBETŰKKEL KÖSZÖNETET MONDANI A BARÁTAIMNAK, AKIK VÉGIG LESTÉK MINDEN ÓHAJOMAT SEGÍTETTEK, VELEM VOLTAK ÉS FELEJTHETELEN 10 NAPOT VARÁZSOLTAK NEKEM ANGLIA SZÍVÉBEN! EZER KÖSZÖNET: D, GÁBOR, KENNY, ZSOLTI, KATA, VIXY, MR. IT, RITA NEKTEK!!!!!!!! Egyszer, ha felnövök megpróbálom meghálálni! Végül, de nem utolsó sorban egy jó tanács: Ha Angliában jártok messze kerüljétek el a barackleveket, mert néha nem azok amiknek látszanak! Rosszul lehetsz igenis másnap akkor is, ha 1 óra alatt megiszol egy liter ””””üdítőt”””””! Képek soon…..

Boldog Nyulat!

2009-04-10T22:54:00.003+02:00

Hát újra itt csak Nektek, csak most egy nagyon hosszú bejegyzést fog tojni a nyúl! Évezredek óta nem írtam semmit, aminek nem az az oka, hogy meguntam volna a blogolást, vagy nem akarnálak titeket értesíteni az itteni dolgaimról, de nagyon-nagyon sűrű volt az utóbbi két hét! Rengeteg élménnyel, pozitívval, negatívval, neutrállal, szóval pupillákat tágra, agyakat felkészíteni vágjunk is bele! Talán a legutóbbi bejegyzésemben mondtam már, hogy kedves szüleim látogatást tettek itt fenn északon kis városomban! Számukra nem indult túl kellemesen a kirándulásuk, mert a Wizzair gép amivel jöttek 4 órás késéssel indult el Budapestről. (Így utólag örülhetnek, hogy egyáltalán elindult a gép, mert ugye sűrűn lehet mostanában olvasni mindenféle fórumokon, hogy a magenta-fehér társaság bizony ott-ott hagyogat utasokat Európa különböző országaiban, illetve 12 órás késéseket produkál!) Szerencséjükre a Budgetnél megvárták őket a Skavstán és megkapták a rendelt Opel Corsa helyett a világ egyik legkisebb kocsiját ami inkább hasonlít egy rokkantautóra, vagy egy 1:18-as méretarányos matchboxra és Kia Picanto névre hallgat! Stockholmban töltöttek egy napot, ami elmondásuk szerint nagyon tetszett Nekik, amit tényleg nem csodálok, mert Nekem is a kedvenc fővárosommá avanzsálódott a svéd kapital…
Pénteken értek le hozzám este 9 körül, volt nagy örömködés, kollégáknak bemutatás, és már az első nap belekóstolhattak a svéd konyha két remekébe! Az egyik smörgåstårta névre hallgat, és ezt általában különleges alkalmakkor eszik az északi pajtások egy torta formában összemixelve hal, krumpli, rák, tojás, majonéz és még sokminden más de ha a nevére kattintotok megláthatjátok hogy néz ki! (Nekem meg a francia srácnak is szülinapja volt, szóval ez volt az egyik ajándék, a másik pedig princessintorta volt, ami nem tudom, hogy van e otthon de nagy kedvenc lett el kell hogy mondjam.)Továbbá ajándékba kaptunk egy hajvágást, mert mindketten inkább hasonlítottunk a Flintstones 3 castingjáról jött kőbányász statisztára, mint XXI. Századi emberre.
Szombaton lementünk Kalmarba, hogy megünnepeljük a jeles eseményt, de életünk legszarabb ””buliját””” sikerült produkálnunk. Illetve nem Nekünk, hanem azoknak az embereknek, akik elvileg jöttek volna Velünk együtt ünnepelni. Meg is beszéltük a kölyökkel, hogy ezentúl mi is nagyon meg fogjuk válogatni kinek a születésnapjára jövünk le, meg kiére nem. Vasárnap anyuék megnézték Kalmart Velem, meg egy kicsit a környéket, de nem fogtak ki túl jó időt a szülők.
Hétfőn a főnökasszonyomtól kimenőt kaptam, hogy mutassam meg az ősöknek itt a környéket, ami szerintem nem sikerült rosszul. Kedves édesanyám az egész itt tartózkodás alatt gyakorlatilag úgy pörgött, mint egy Corvette, amire a Challenger űrhajó rakétáit szerelték. Hétfőn is mindenhol meg kellett állni fotózni, mert milyen szép a tenger, meg természetesen úton-útfélen elhangzott a mondta hogy a lányokat (tesómékat), mindenképpen hozzad ki majd ide és a többi…..Kedden is kirándultak ők, én már dolgoztam, bár az rejtély számomra, hogy itt mi a jó istent tudtak egy hétig nézegetni!
Szerdán lementek Ölandra és este egy meglehetősen díszes társaság gyűlt össze anyuék lakásában, ahol Viktor barátom tiszteletére anyu lángost sütött, és előkerült édesapám házi kerítésszaggató rettenetes törkölye is, ami nem kis meglepetésemre szerintem ízlett mindenkinek. Aztán eljött a csütörtök anyuék számára a hazautazás, de számomra pedig az oly régen várt vakációm ideje, mert Londonba utaztam nagyon kedves barátaimat meglátogatni, akik úgy döntöttek, hogy nem tipródnak otthon tovább, nekiveselkednek a XXI. Századi magyar ember aranylázának és külföldön próbálnak szerencsét. Én nem voltam még soha Albion ködös fővárosában, szóval gondoltam összekötöm a kellemest a hasznossal!
Az ő gépük kettőkor indult, az enyém fél hatkor. Igazából az utazásom el sem kezdődött még, a gondok már a reptéren jelentkeztek. Kedves Barátaim, ha rám hallgattok utazásaitok során, messze-messze elkerülitek a Ryanairt! Most utaztam először velük és csak akkor fogok még egyszer, ha tényleg nincs más lehetőség. Kezdjük azzal, hogy csak 15 kilót csekkelhetsz be, náluk ellentétben az összes más fapados járattal, ahol mindenhol minimum 20 kiló a határ, de van olyan is ahol 40 kilót is felvihetsz a gépre. Mindegy 17 kilóval mérlegeltem és azonnal küldtek is fizetni a plusz két kilóért!
Megjegyzem bármikor, bárkivel is repültem eddig plusz 2 kilóra soha nem fizettem rá, mert ez általában belefér még….Hát náluk nem, és természetesen csak náluk van az is, hogy ha túlsúlyos vagy nem sávonként fizetsz pl (1-6 kg X EUR), hanem kőkeményen kilónként verik Rád a sarcukat, és baromira nem keveset, mert én a plusz 2 kilóért 35 Eurót hagytam ott, amiből könnyen lehetett volna 55 is, ha a pultos hölgy nem szól Rám (hiába Svédországban vagyunk), hogy ha készpénzzel akarok fizetni akkor plusz 20 EUR, így bankártyával rendeztem a dolgot. Szóval nagyon megadózatattak a köcsög írek, most már igazából kezdek hinni a leprechaun mesékben…..Remélem kedves Ryanair jóóóóóll szaglottt az ÉÉÉÉNNN aranyam.
De ezzel még a reptéri kálváriának közel sincs vége…..Következett a kézipoggyászos cirkusz. Elvileg 1 kézipoggyász lehet Nálad! Megjegyezném itt is, hogy sehol nem szóltak eddig még olyan dolgokért sem, hogy hátizsák, gurulós bőrönd, plusz notitáska….Sehol!!! Ryanairéknél MÉRLEG van a kézpoggyászos kapunál és súlyoznak ott is kőkeményen. Rárakom a kisgurulósomat, 9,5 kiló, mennék tovább, erre beszól egy ork, hogy Nálam 2 kézipoggyász van! Nézem magam, mondom hol?? Hát hogy ott van az oldalamon a laptop táska, és hogy az is egynek számít….Pakoljam be a bőröndbe a gépet, de akkor az ugye már több mint 10 kiló és akkor azt adjam fel milliókért….Itt szakad el a cérna Nálam és nekiálltam kicsit emeltebb hangon beszélni a fickóval, hogy azért bohócot ne csináljon belőlem. Erre mondta, hogy hagyjak itt valamit…Mondom mit a notit? Esetleg 10 x ezres pulóvert vagy farmert? Erre odahívott egy kollégát és kitalálták, hogy akkor csak a laptoptáskát tegyem el és a gépet fogjam a kezembe és akkor az már úgy jó lesz….
Baromira nem értettem mi a különbség a kettő között, mert egy laptoptáska akkora kb mint egy laptop, szóval értelme semmi….Arra megy ki ez az egész játék, hogy minél több pénzt gomboljanak le a kedves utasról…Az már meg sem lep, hogy ők az első légitársaság akik 1 fontot akarnak elkérni a gépeiken a WC használatáért…..Gusztustalan….Elhiszem, hogy fapados, meg mittomén, de én úgy érzem mindennek van határa. Mindegy ezt nem is akarom tagolni tovább, mert azért nem határozta meg a londoni utamat.
A Stanstead-en szálltam le onnan körülbelül 1,5 óra a reptéri transzfer és már ki is rakott a busz a Victorián, ahol egy kicsit kellett várnom csak a Dórira meg a Gáborra, akikkel utána elnavigáltunk egy kis mini night tour után a kuckójukba. Én az első pár napban nagyon meg voltam illetődve, mert nagyon más volt Nekem ez a közeg. Körülbelül úgy mint egy balatoni ponty, aki karácsony előtt kerül kifogásra és becsűrik egy Tesco akváriumba…….Nagyon nagy ez a város gyerekek, és nincs tered…Egy ilyen kölyöknek is, aki imádja a nyüzsgést, meg ha történnek körülötte a dolgok, Svédország után baromira nem egy egyszerű történet London. Nagyon nem érted!!! A beszámoló teljes valójában jön a hétvégén mert rá fogok érni és leírom Nektek majd jól, misokminden történt…Mert történt!!!

Életjel

2009-03-22T22:30:00.003+01:00

Elnézést a blogszünetért, de az ősök itt vannak látogatóban szóval most őket kell pesztrálnom és most csütörtökig biztos nem lesz bejegyzés.....Bocsesz, de ez van :D:D:D

Stockholm vol2 meg minden más

2009-03-14T12:37:00.003+01:00

Elektrokalandoraim olvasásra fel! Kedvenc bloggeretek újra írásra adta ujjbegyeit! Érdekesen és elég intenzíven alakultak az utóbbi hetek és még intenzívebb lesz a következő pár úgy érzem. Kezdjük azzal, hogy ma szülinapi buliba lennék újfent hivatalos Kalmarba és lehet, hogy most nem fogtok hinni a szemeteknek, de ezúttal nem megyek. Az ok baromi egyszerű: két hete egyszerűen nem tudok felülkerekedni egy ilyen megfázásos, influenza szerű valamin, amiből már csak a köhögés meg a 100-as csomag birkás papírzsepi 2 nap alatti elfogyasztása maradt, de az még kőkeményen. Emiatt gondolom, úgy hogy az amúgy baromira "menős" lábaimnak most megállt parancsolok az agyammal, mert ha elmennék ma nyilván néminemű alkoholtermék is elfogyasztásra kerülne és félek, hogy ez csak elhúzná a gyógyulási folyamatot.
A héten egyébként Stockholmban voltam immár másodszor, mert egy tréningünk volt. Az érzéseim ezúttal kicsit felemások, nagyon sok minden nagyon tetszett, nagyon sok minden baromira nem. Az egész Stockholm kálvária előző csütörtökön kezdődött, amikor is eszembe jutott hogy nincs jegyünk, meg úgy semmink se amivel Stockholmba utaznánk, mert ilyenkor ezeket a dolgokat nem Nekünk kell fizetni, hanem kipengetik helyettünk. Pénteken a levelemre, hogy mi van a jegyekkel semmi válasz, szombaton amikor dolgoztam a Gardenből megpróbáltuk felhívni Claudiát megintcsak a jegyek kapcsán, semmi válasz, aztán eljött a vasárnap este, és a mi elvileg hétfői indulásunk jegy nélkül. Meg kell hogy mondjam nem kicsit voltam ideges. Nagyon nem tudom felfogni, hogyha valakinek ez a munkája (és csakis ez), hogy 12 önkéntes ilyen jellegű ügyeit intézze, miért nem lehet egy email után szépen körülbelül 3 kattintással lefoglalni 2 jegyet....Baromi nehéz tényleg...Hétfőn felhívtam Claudiát reggel 8kor hogy akkor most mi a makk van? Persze nagy úristenezteljesenkiment a fejemből habogások közepette egy bocsánatkérés nélkül, mondta, hogy persze ma megyünk.....Mondom ez Nekem annyira nem tűnt perszének, mert ha az lett volna talán nem Nekem kéne telefonálnom a jegyekért.....Szóval ez yang pont nr. 1 volt az úttal kapcsolatban.
Aztán a buszon jött a yin pont Nr. 1! Lehet, hogy ezt már említettem Nektek pár bejegyzésben, de Svédországban a közlekedés is teljesen máshogy zajlik, mint itthon. A buszút Oskarshamn és Stockholm között 5 óra ami 335 kilométert jelent, (hozzáteszem, hogy otthon a Veszprém-Pécs 189 km-es távolság legyűrése kedves Volán-társaságainknak 4:15 percbe telik)! Viszont ezen az úton nem unatkozik az ember, és baromira kényelmesen utazol. Kezdjük ott, hogy a buszon működő WC van és természetesen a sofőr nem akkor néz marslakónak, ha megpróbálod használni, hanem akkor, ha megkérdezed, hogy a WC működik és használható-e. Aztán jön a második dolog, hogy a fejed felett a buszon ott van a konnektor, szóval ha esetleg lemerülne a notid, vagy a mobilod fogod magad rácsatlakozol a 220-ra és szépen feltöltöd a kütyüdet. A harmadik dolog, hogy ingyenesen használható WIFI van a buszon, megkeresed a notival a jeladót, ráklikkelsz a használati feltételek elfogadására és szörfözöl ezerrel....Ennyi gyerekek....Egyből kellemesebbnek hangzik egy 5 órás út nem? Összehasonlítva mindezt azzal, hogy a pécsi utakon nyáron már örültünk, ha a kedves sofőr méltóztatott bekapcsolni a légkondit, ha egyáltalán volt olyan. Mondanom sem kell vannak árnyalatnyi különbségek otthonhoz képest...Szóval megérkeztünk Stockholmba becsekkoltunk a hotelba, aztán elmentünk helyet keresni ahol ehetünk, mert első napra még nem volt kajánk! Találtunk egy pizzériát a közelben, betértünk......Gyerekek nem tudom mennyire ismeritek a pizza fogyasztási szokásaimat, de általában a vastag tésztás verziót preferálom. Namost egy ízig-vérig olasz pizzériában nyilván nem ilyet adnak, mert ezt egy olasz szentségtörésnek tekintené. Szumma, szummárum életem legjobb igazi olasz pizzáját sikerült itt ennem. A tészta vékony volt, de nem olyan sziklakemény, mint amilyenek általában lenni szoktak, hanem ez lagom, se nem puha se nem 6 napja kiszáradt kenyér, a feltét meg egyszerűen mesés, igazi mozarella, igazi paradicsomszósz, igazi pármai sonka.......Azért örülök, hogy az olaszok bebizonyították Nekem, hogy igenis ők is tudnak kedvemre való pizzát csinálni.
Kedden nem örültem a programunknak, mert outdoor tréningünk volt szakadó hóban és kb -2 fokban, ami a megfázásomnak hát hogyismondjam nem a kánaánt hozta el! Jók voltak a pogramok, minden jó volt, csak a 4 órás kinn tartózkodás nem, és az utána lévő forró zuhany sem segített abban, hogy jobban legyek...Szerdán mesélős nap volt, mindegyikünk körülbelül 15 emberről van szó elmesélte, hogy érzi magát a projectjében, hol lakik, miket csinál, meg ilyen dolgok...Hát volt egy-két meglepő történet, például egy lengyel csaj Stockholmtól északra lakik 600 kilométerre, és télen ilyen -25, -30 fokok repkedtek Náluk. Nem tudom, mi a mit lehet ott csinálni, de tényleg: malmozol, meg figyeled a hókristályokat az ablakon, meg december 24-én köszönsz egy jó nagyon a Tomte-nak azt csókolom....Engem tutttttii csak a Csernus tudna kirángatni abból a mélydepresszióból ami ott Rám törne. Ráadásul egy kb 1000-es városban lakik még két hasonló Survivor-rel! Elhiszem, hogy vannak mazoista típusú emberek, akik élvezik a kínt, nade ennyire könyörgöm? Télen volt olyan nap,hét Náluk, amikor 2 órát volt """"világos""""", ami gyakorlatilag szürkeséget jelent. Mondanom sem kell, hogy a csaj kb. úgy nézett ki külsőleg, mint egy remekül megcsinált zombistatiszta a Resident Evil-ből. Lelkiállapota, meg körülbelül olyan mint akit Osama bin Laden fosott épp homlokon meggymagos szarral bokát markolva 2centiről mosolyogva. Mondjuk, ha azt veszem ez is egy kaland, teljesen megrottyansz az egy év alatt, azt azután azt hiszem már mindennek örülni fogsz. Mindezek után estére mocsok jó programom volt, mert Rékuccal a FIKA blog főnökasszonyával megbeszéltünk egy találkát, lévén ő Stockholmban él, dolgozik és virul. Elvitt a kedvenc helyére, életemben először ettem fish&chipset (szóval most már van összehasonlítási alapom, és ha esetleg Londonban szarul csinálnák megmondom, hogy menjenek Stockholmba tanulni). Aztán bóklásztunk egyet a Stockholmi estében és baromi jót beszélgettünk! Ezúton is köszi Réka, és nyáron ha visszatérek Európa legszebb fővárosába én állom a cehet :D:D:D!
A csütörtöki nap tökunalmasan telt, mert ilyen fejtágítás volt az EVS-ről, amit már 120000 szer hallottam körülbelül, de délután a buszunk indulása előtt bementünk még nézelődni a belvárosba. A francia srác csináltatott magának piercinget, és én is nagyon elgondolkodtam egyen, de egyenlőre még nem szántam el magam! A stockholmi Footlockerben beleszerelemesedtem fülig egy cipőbe (kép róla itt, de nem vettem meg mert az 1300 SEK-es ára kicsit visszarántott a valóságba), remélem Londonban kicsit olcsóbban megkapom, de ha törik, ha szakad ez a cipő az én lábamat fogja ékesíteni az halálbiztos, szóval Dorc, Kenny el lehet kezdeni keresni az Adidas márkaboltokat, Footlockereket Londonban! Visszafele úton persze megint nem unatkoztunk hála a technika vívmányainak, szóval mondhatom azt, hogy mocsok jó kis három napos emléket hagyott bennem Stockholm, még ha nem is olyan intenzívet, mint az első látogatás alkalmával, kicsit másfajtát, de ugyanolyan jót! Jövő héten szülők jönnek vizitelni, csöcs lesz biztos, aztán meg a várva várt szabi Londonnal, fish&chipsel, válogatott meccsel, meg még ki tudja mivel! De persze no para, addig még jelentkezem!

Sírvaröhögősazonnalblograkiarkósnemtudnihovatevős........

2009-03-11T01:49:00.003+01:00

......videót osztok meg most Veletek kedves olvasóim, én nincs rá jobb szó visítottam rajta a röhögéstől (kb, mint ő! Remélem a következő bejegyzésig, ami előre láthatólag és terveim szerint csütörtökön érkezik elszórakoztok rajta, szóval következzen A GYÖNGYSZEM:

Svéd életképek IV

2009-03-04T12:55:00.006+01:00

A hétvégén azaz vasárnap nagy esemény volt itt Svédországban. Nem tudom, ki mennyire hallott már a híres nevezetes Vasa-futásról. Bevallom őszintén, hogy én mielőtt kijöttem fingom nem volt arról, hogy mi ez, ami nem csoda hiszen mi magyarok nem vagyunk egy sejjdenagy sínemzet. Hogy miről is van szó? A Vasa-futás (Vasaloppet, a világ leghosszabb sífutó versenye. A táv 90 kilométer, (ami azért valljuk be nem kutya) amit a lelkes delikvensek Sälen városától Mora városáig gyűrnek le. A versenyt 1922 óta rendezik meg minden március lső vasárnapján. Hogy miért is Vasa-futás? Gustav Vasa a svédek Mátyás-királya tulajdonképpen a legnagyobb, a leghíresebb és legtiszteltebb. Ő 1521-ben Norvégiába kényszerült menekülni kivégzése elől, és állítólag futva/sítalpon tette meg a 90 kilométeres távot.
Egy két érdekesség a verseny eddigi történelméből:
-Az első 1922-es versenyen 119 induló volt.
-Az első győztes 22 éves volt, és a távot 7:32:49 másodperc alatt tette meg, és ezzel 2002-ig ő volt a Vasa-futások legfiatalabb nyertese.
-Az ötlet, hogy rendezzenek Gustav Vasa tiszteletére egy versenyt egy újságírótól jött, aki egy cikkben fejtette ki ezen ötletét.
- 1966-ban közvetítette először a TV.
- XVI. Károly Gusztáv (a svédek mostani királya), volt az első király aki részt vett a versenyen 1977-ben Carl Bernadotte néven nevezve. 5708. helyen ért célba.
-Nőket nem engedtek indulni, merthogy az túl nehéz Nekik, csak 1978-tól nevezhettek a versenyre amikor is egy nő férfi álruhában, elmaszkírozva teljesítette a távot, de lebukott, mert a TV véletlenszerűen a sok induló közül őt interjúvolta meg.
-Ma már a gyerekek is nevezhetnek és életkortól függően ők is teljesíthetik egy részét a távnak.
-1958-tól a hagyományosan fekete áfonya levessel kínálják a szurkolókat és a résztvevőket és átlagosan 55000 liter fogy el a verseny hete alatt.
-Idén 13257 ember teljesítette a távot.

Egyébként tényleg baromi nagy program itt ez Svédországban, az SVT1 és az SVT2 (své m1 m2), élő egyenes adásban közvetíti a verseny teljes távját, és bizony sokaknak ez a vasárnapi programjuk ilyenkor: be a TV elé, azt hadd szóljon az 5 órás sífutás maraton . Ezen kívül rengetegen megcsinálják a saját Vasalopp-jukat, mint pélául egy edztőteremben szobabiciklivel letekerik a távot, vagy hasonló egyéb módon.

2009-02-23T18:16:00.004+01:00

Na kedveskéim, régen kaptatok már hosszabb lélegzetvételű posztot, skandináv bóklászásaimról, azt hiszem itt az idő, hogy írjak egyet. Persze volt már pár életkép, ami az éppen napi aktuális érzéseimet, gondolataimat tükrözte, de azért az mégsem ugyanaz! Nem is tudom, körülbelül mikorra tehető a legutolsó nagyobb lélegzetvételű poszt, de vágjunk bele a dolgok közepébe. Azt szerintem még nem említettem, hogy az iskolát, ahol a svéd nyelv fondorlatait, próbálták beletömni kicsiny fejünkbe abbahagytuk. Ennek több oka van. Az első talán az, hogy amint már említettem én a munkahelyemen most már csak és kizárólag svédül beszélek kivéve Viktorral, mert Vele volt egy megállapodásunk az elején, hogy ha törik ha szakad mi maradunk az angolnál! Amúgy is van lehetőségem gyakorolni, beszélgetni a többi 8 munkatársammal vikingül. A másik ok, amiért az SFI abbamaradt, talán az volt, hogy kezdett nagyon unalmassá válni az, hogy sok igen tudatlan és lassú felfogású emberrel vagyunk egy csoportban és szörnyű volt malmozni 10 percen keresztül, amikor valakinek 25ödszörre próbáltak elmagyarázni egy triviális hótegyszerű dolgot, amit még egy dömperes kiskölyök a homokozóban is előbb felfogott volna, mint egy két „osztálytársam”. Így, hogy az iskola abbamaradt természetesen a dolgozott óráink száma is megemelkedik, amit nem bánok, mert az én véleményem szerint egy nyelvet igazából az adott ország nyelvi környezetben lehet elsajátítani és ez a közeg nem az SFI, ahol arabokkal, afrikaiakkal, meg egyéb hasonszőrű európaiakkal csücsülsz egy helyen. Természetesen bármilyen furcsán hangzik, de sokkal jobban élvezem ezt így, hogy többet dolgozom, és nincs iskola. Az első hosszú hetem előző héten volt, amikor sportszünet volt az iskolában, ami körülbelül az otthoni síszünetet takarja. A mi (Fritidsledare) szemszögünkből nézve ez több munkát és sokkal több különböző programot jelent, mert nyilván nem minden gyerek megy síelni északra a szülőkkel és bizony Nekik programokat kell szervezni. Aztán, hogy a fiatalok eljönnek e ezekre a programokra, az megint egy másik kérdés. Nagyjából összefoglalom, hogy mik is voltak a lehetőségek és hogy mennyien jöttek el a szervezett programokra. Hétfőn az oskarshamni bandy (bandy a svédek egyik nemzeti sportja, bevallom őszintén, lehet én vagyok nagyon tudatlan, de mielőtt idejöttem fingom nem volt róla, hogy ilyen létezik és van. A lényege, hogy 11 ember játssza 11 ellen, mint a focit, ugyanakkora pályán csak kisebb kapura, természetesen korcsolyával kergetnek egy pici labdát, amit ütővel püfülnek. Nemrég volt világbajnokság és megtudtam, hogy hazánknak is van csapata, de a hazai bandysport színvonalát hűen tükrözi, hogy még Mongólia is elpáholt bennünket 2-0-ra. A játéknak van terem változata is, ezt hívják innebandynak, amit mi otthon floorballként ismerünk) pályára mentünk korcsolyázni, de egy darab gyerek nem jött velünk. Kedden lasergamesni voltunk az újonnan megnyílt helyi szórakoztató centrumban, ide 5 ifjonc jött velünk, ami elég nagynak mondható szám! Ez a játék egyébként félelmetesen jó, ha tehetitek próbáljátok ki! Tisztára a helyi Jani a keménynek érzed magad játék közben. Futsz ,rohansz és 40 perc lövöldözés és Rambó-mód után garantáltan 1300-as fordulaton centrifugázhatod a Calvin Kleint! Szerdán síelni mentünk kettő, azaz kettő gyerek társaságában. A sípálya innen körülbelül egy órás autóút, és megmondom őszintén pályának sem nevezném, inkább egy meredekebb meg lankásabb dombnak, amik mellé felvonókat szereltek. A felszerelést béreltük, amivel adódtak némi nemű problémák. Két tanácsot szeretnék Nektek adni kedves olvasóim: Soha ne kamerázzatok, ha bérelt sícuccban szaggattok a lankákon, mert könnyen úgy járhattok, mint én a második csúszásomnál, amikor megpróbáltam megállni, a farolásnál a jobb léc leoldott és én akkorát zakóztam 50 ember szeme láttára, mint a részeg böllér reggel 7 kor a nyolcadik feles után. A másik tippem, illetve tanácsom, hogy soha ne szállj fel csákányos felvonóra kezdő síelővel, mert Murphy törvénye alapján úgyis te leszel az, aki a felénél kizuhan, mert a másik nem vágja, hogy azt a jävla csákányt talán nem a hátára kéne beakasztani. Amúgy mégha a hely nem is volt egy Francia-Alpok a síterep, jól esett egy kicsit csúszkálni. A francia pajtásomon meg le voltam döbbenve……….PFFFFFFFFFFFFFFFFFF, nagyon irigy vagyok az olyan országok lakosaira, akiknél vannak normális síterepek. Úgy tolta a kölyök mint egy profi, kiderült, hogy 16 évesen ott volt Svájcban a téli X-Games játékokon, mint versenyző, szóval el tudjátok képzelni.
Pénteken baromi jó program volt az „új” munkahelyemen (nem tudom, mondtam e már de 2 Fritidsgård van, és eddig én voltam az egyikbe, Guillaume meg a másikban, de most csütörtök, péntek esténként csere van) és Kibbe barátom eritreai estet tartott, kis élménybeszámolóval, hogy anno 8 éves korában hogy jöttek ide a családjával, meg hogy Eritreában milyen szokások vannak stb, és az est megkoronázásaként tradicionális kajával lepett meg minket. Nem hiszem, hogy túl sok magyar van rajtam kívül, aki evett már eritreai fogásokat. Baromi jó volt, de tényleg. Szóval ezek voltak a sportszünet történései zanzásítva. Amit már egyébként pár svédországi blogtesónál is olvastam kezd körvonalazódni az itteni életemben is, hogy teljes időben dolgozom. A svédek rendkívül pontos, fegyelmezett, és előre gondolkodó nép az én eddigi meglátásaim szerint. Ez a munkahelyeken a heti möte formájában csúcsosodik ki. Nem is tudom, hogy írjam ezt le Nektek. Körülbelül minden héten egyszer van egy találkozó, ahol megtárgyaljuk, hogy milyen volt a hét. Ez még rendben is lenne, ha ez nem tartana 2 órát, és nem szólna nagyrészt kábé a semmiről. A másik, meg hogy néha érdekesen gondolkodnak dolgokról. Én például, nem tartom jätterolignak, hogy mondjuk egy síelésre 2 gyerek jön el velünk és az, hogy az amúgy ingyenes, vagy filléres programokra (pl az Aboda-Klinti síelés egy gyereknek 50 SEKbe került, felszerelés bérléssel, úttal, napijeggyel együtt, mert a többit a Gard állja) baromira nincs érdeklődés. Persze tudom, hogy ez nyilván nem a tanárok hibája, mert nem kényszeríthetsz senkit, hogy jöjjön, de ha már a helyzet fennáll, ne próbáljunk már meg szavakkal fosból habos tortát építeni……. Szóval kedves Svédországban dolgozó blogtesó tulajok, most már kezdem érteni, hogy páran miért vagytok a mötéről, olyan véleményen, amilyenen.
Nagyvonalakban ennyi thehát egyenlőre rólam és a melóról, amúgy továbbra is piszok jól érzem magam, és hihheetteettllleennüüll várom már a márciust, amikor bekurblizhatom újra magamat, hogy tovább ”””””pöfögjön””””””” életem Vikingországban.

UI:ÓRRIIIIÁÁSSSIII TISZTELET GYEREKEK! ISZONYATOSAN JÓ ÉRZÉS ILYENKOR VESZPRÉMINEK LENNI: http://sportgeza.hu/kezilabda/2009/02/23/embertelen_amit_a_veszpremiek_csinalnak/

The winter in Sweden

2009-02-19T13:06:00.002+01:00

Kedves Mindenkik, akik veszitek a fáradtságot és időközönként benéztek virtuális házikómba, tapasztalhattátok, hogy mostanában csak verbális formában adok életjelet magamról illetve közlöm a véleményemet! Hiányosságaimat bepótolva feltettem, pár új képet, hogy a vizuális örvény is elragadjon benneteket! Diavetítésre kattintasz és szemed elé tárulnak rögvest a szilveszteri, illetve a téli képek (amit már oly sokan hiányoltatok)!

Svéd életképek III

2009-02-12T11:51:00.004+01:00

Tudjátok ami igazán hiányzik Magyarországról az a kaja, mert igaz, hogy skandináv barátaink is konyítanak a konyhaművészet bizonyos dolgaihoz, és szerintem amint már talán azt párszor említettem a svéd fogások egyáltalán nem rosszak, sőőőt....De azért tudjátok hogy van ez, a hazai az hazai marad.....Nagyon nagy problémám volt, hogy egyszerűen a boltokban, hacsak nem mész el tényleg nagy bevásárlóközpontba (amiből egy van itt a városban, az is 15 perc bicikliút innen), nem kapsz normális kenyeret. Van szeletelt ezer fajta, de főleg ezek a magos, meg félbarna, meg barna rettenetek. Fehér kenyér is van, de hát könyörgöm vágjátok ti is, hogy azokat nem lehet összehasonlítani a normális veknivel és nyilván egyetértetek Velem abban, hogy a magyar embernek a kenyér, méghozzá a jó omlós, de friss ropogós fehér kenyér az étkezések alfája és omegája.
Orvosolván elvonási tüneteimet utánaérdeklődtem, hogy van e ilyen, hogy pékség Oskarshamnban és mondták, hogy persze van a Nilssons konditori, ami egy kávézó, cukrászda, pékség egyben! Tegnap betértem, hát lehet nem kellett volna, mert félő, hogy törzsvásrló leszek. Gyerekek iszonyat.....Egy borzasztóan igényesen berendezett (nem hivalkodó, de mégis modern) ízig vérig cukrászda hangulatot árasztó két szintes üzlethelység ahol a kedves vásárlót szó szerint megbabonázzák a pult mögött megbújó szebbnél szebb, és ínycsiklandó varázslatok. Direkt nem írtam a sütemény szót, mert ezek többek annál. Természetesen volt friss fehér kenyerük is, nem olcsón 22 SEK volt egy fél kilós vekni, de ennyi luxus belefér gondoltam én....Aztán jött a szokásos Något annat kérdés (Még valamit?), és a bal szememmel odapillantottam a bazi nagy süteményes pultra, és a kisasszony aki kiszolgált egy félmosoly keretében már nyúlt a tortakiszedő céleszközért...Egy képviselőfánk, meg egy Budapest-torta lett még rendelve a kenyér mellé és ha már Svédország akkor a süti mellé egy kávé is dukál azaz tartottam egy fika paus-t....Igaz, hogy otthagytam 110 SEK-et, és ez nem sűrűn fog megismétlődni, de hogy kenyeret ezentúl csak onnan az 100%! Igazából ezek után már meg sem lepődtem, amikor benn a munkahelyemen közölték, hogy ők kapták meg az év legjobb cukrászata díjat...Svédül tudóknak bemásolom, hogy miért:

Nilssons Konditori i Oskarshamn, fjärran från de stora metropolerna men mitt i centrum när det gäller att ta vara på och visa upp såväl trender som traditioner inom konditoriyrket har valts ut av Stiftelsen Sveriges Bästa Bord till Årets Konditori 2009.

Juryn motivering lyder:
”Genom en medveten och konsekvent satsning på kvalitet på alla plan genomgår man idag en unik kvalitetsutveckling.”

Med gedigna utbildningar i bagaget slog sig Anders Oskarsson och Martin Andersson ner i Oskarshamn för att förverkliga en dröm. Då fanns det fem konditorier, idag 11 år senare är man ensamma och erbjuder samtidigt Oskarshamnsborna något av den högsta kvalitet som går att uppbringa. Allt man gör, gör man från grunden, i en klass för sig. Det gäller sylter, marmelader, glass och alla typer av bakverk.

Anders har i internationella tävlingar visat att han är bäst i världen på marsipan och Martin har vunnit SM för unga konditorer.

Så grattis Nilssons, ni har en ny stamkund!

Korog a gyomrom megyek bundás kenyeret csinálni!

R.I.P.

2009-02-08T18:27:00.008+01:00

Vasárnapra virradóra egy veszprémi szórakozóhely előtt megkéselték és megverték az MKB-Veszprém három kézilabdázóját. A román Marian Cozma az életét vesztette, a szerb Ivan Pesicset veséjét el kellett távolítani, a horvát Zarko Sesum súlyos fejsérülést szenvedett. Az állítólag 30 fős csoport tagjait, akikkel a sportolók konfliktusba keveredtek, még keresi a rendőrség. (forrás : Index)
Nem értem mi folyik otthon.....Komolyan mondom.....Amióta ma megkaptam a híreket az ismerősöktől nem jutok szóhoz. Aki esetleg nem tudná az olvasók közül, történesen veszprémi születésű vagyok, és 23 évet éltem eddig le abban a városban, ami igen közel áll a szívemhez, és természetesen mint minden veszpréminek Nekem is egyfajta szemem fénye, büszkesége az MKB-Veszprém.
Ezalatt a 23 év alatt amit leéltem ott egy kezemen meg tudom számolni körülbelül, hány erőszakos halállal végződő bűncselekményre emlékszem. De úgy látszik az ember, már az oly jogos "béke szigetével" jellemzett városban sincs biztonságban.
Miért? A cigányok miatt....Igen kimondom, mert úgy érzem ki kell mondanom és ezt kellene tennie egyre több embernek otthon. Nem romák, kisebbségiek, kibaszott tetves retkes büdös rohadt cigányok, NDK indiánok, norvégok, szoláriumszülöttek és még folytathatnám a sort. Elegem van komolyan mondom, és a kedves ország ??politikusainak??, maradjunk inkább annál hogy abban a csúcsos akolban csücsülő 386 birkának komolyan el kellene gondolkodnia egy-két dolgon és beismerni egy baromi nagy probléma létezését Magyarországon és orvosolni valahogy!
---Meddig lehet ezt tűrni?Az utóbbi években brutálisabb gyilkosságainál mind cigány volt az elkövető?Olaszliszka, akkor a megerőszakolt 16 éves tinilány esete stb(nincs kedvem googlezni), most pedig ez.... Miért? Mert nincs cigánybűnözés!?????
---Észak Magyarországon könyörgöm nagy áruházláncak akarnak bezárni üzleteket, mert a cigányok ellehetetlenítik az ott dolgozókat illetve szétlopják az árukészletet. Miért? Mert nincs cigánybűnözés!????
---Az iskolákban a tanárok elleni agresszív ütlegeléseket szinte kivétel nélkül cigány szülők követik el, azokon az embereken akik napi kőkemény munkával, szinte semmi pénz fejében próbálnak a Máriók, Kevinek, Rómeok, Eszmeraldák, Pokahontaszok csoffadt agyába valami értelmet lehelni....Meglehetősen kevés sikerrel.....A szülőknek mi a válasza erre, ha nem tetszik vmi a tanárral kapcsolatban? Odamegy és megtépi, felpofozza, megrugdossa....Miért? Mert nincs cigánybűnözés!????????
---Nagyon sokáig folytathatnám a sort, de végül és nagyon nem utolsó sorban ezeket az embereket, a magyar társadalom tartja el, az én, te, ti, mi szüleink....illetve ha már dolgozol akkor te is...Hogy hálálják meg? Ilyen és hasonló cselekedetekkel? Miért? Mert nincs cigánybűnözés!??????
Elhiszem, hogy EU, meg egymillió szavazat, meg kisfaszom, de tudtommal egyik kisebbségnek sincs joga kénye kedvére gyilkolászni országokban viszonylagos következmények nélkül....

SZERETNÉM TUDATNI MINDENKIVEL HOGY I G E N I S V A N C I G Á N Y B Ű N Ő Z É S!!!!!
és kibaszottul irritál, hogy a városomban ezek miatt a szemét mocskos aljas gennyedék putripatkányok miatt, ilyen dolgok történtek!
Egyébként nem gondolkodtam én mindig így ezekről a férgekről, csak szépen lassan betelt a pohár......
Elnézést kérek az olvasóktól az obszcén szavakért, de nehezen írható le az amit érzek.....

Természetesen a kórházban fekvő Sesumnak és Pesicsnek mielőbbi gyógyulást és felépülést kívánok, és nagyon remélem Sesum papa végigviszi a tervét: http://www.kuruc.info/r/35/34894/

MARIAN TE PEDIG NYUGODJ BÉKÉBEN, ÉS ONTSAD TOVÁBB A GÓLOKAT AZ ÉGI ARÉNÁBAN!!!!!!!
A poszt 19:00-kor lesz közzétéve, lélekben én is az Arénánál..........

Svéd életképek II aka Libaháború

2009-02-04T21:59:00.003+01:00

Újabb "kis" történet innen Svédországból! A kis azért van zárójelbe téve, mert Nekem az, de itt Svédországban most nem kis ügy van ebből! A story ott kezdődött, hogy van itt Svédországban egy TV műsor, amit Kalla Fakta-nak hívnak, és általában tényfeltáró riportokat készítenek különböző dolgokról. Ezen a héten kishazánk került terítékre, méghozzá állatkínzó szörnyű brutális országként. Azért azt meg kell hagynom, hogy nem kicsit lepett meg a dolog, amikor a svéd TV-ből kiszűrődött néhány JolikaErszsikeMónikanéni hang. A libák tollfosztásáról esett szó és svéd barátaink nem kicsit lepődtek meg és háborodtak fel azon, hogy azokban a pihe-puha jó meleg paplanokban, párnákban amelyekben alszanak, illetve a fasza kis téli dzsekikben amikben a havas lejtőkön szakítanak, vagy éppen korcsolyáznak, bezony-bezony élő libákról leszedett toll van.
Természetesen a munkahelyemen is többen látták az adást, és talán először kellett idekinn megvédenem a "haza becsületét"! Kezdték azzal, hogy ez undorító, és hogy állatkínzás, meg jött a hasonlat, hogy ez szerintük olyan, mintha egy ember haját tépnénk ki kézzel..... Én pedig közöltem, hogy ez márpedig nem állatkínzás, mert egy libát kb 1 perc alatt megfosztanak a tollától és már elnézést a morbid hasonlatért, de ezt emberen még egy kemoterápiás beteggel sem tudnád megtenni. Próbáltam magyarázni, hogy ez igazából a libának nem fáj, mert ha jól tudom ezek a tollak amiket kitépnek nagyon könnyen jönnek ki hiszen már "elhaltak" vagy mi.....Nem vagyok egy nagy agrotudor de valami ilyesmi...Akkor miért visít a liba, ha nem fáj neki?-szegezték Nekem a következő kérdést. Mondtam, hogy talán azért, mert ha bemész egy baromfiudvarba (amit mint olyat szerintem a svédek 80%-a nem látott és el sem tudja képzelni mi az), akkor is visítanak a baromfik, mert alapjáraton félnek az embertől, és mert ostobák, mint egy faék! Persze svéd pajtásaim jobban hisznek a TV tudósításban szereplő állatorvosnak, aki hangoztatja a riportjában, hogy a libák márpedig okos állatok (kívánok Neki ezúton hasonló agyi kvalitásokat, mint amilyen a világ legokosabb libájának van), és hogy ez igenis állatkínzás. Továbbá próbáltam elmagyarázni idekinn, hogy ez Nálunk amolyan "nemzeti tradíció", és több 100 éve csináljuk ezt, sőt ha jól tudom ez anno egyfajta közösségi szokás is volt faluhelyen! Természetesen dűlőre jutni nem tudtunk, végszóként odaböktem poénból, hogy azért én Jó Éjszakát Kívánok Nekik a pihe-puha takarók alatt, de nehogy aztán libákkal álmodjanak...
Az általános reakció idekinn, körülbelül az, hogy az egyik legnagyobb kereskedelmi lánc az Åhlens """"állítólag"""" nem fog többé élő libákból készült dunyhákat stb.. forgalmazni, bár ezt szerintem is lehetetlen ellenőrizni, mint ahogy az több helyen elhangzik a riportban. A Jysk finoman elhajtotta a TV stábot ergo szarnak a dologra, IKEA-éknál nem tudom mi a dörgés.....
Megemlíteném, hogy a riportban feltűnő libatöméssel én sem értek egyet, mert ki akarná már, hogy napjában 5ször egy csövön keresztül adagolják neki a rántott húst ipari mennyiségben, bármennyire finom is az! Ha gondoljátok a riport IDE klikkelve megtekinthető svédül!
A Greenpeacetől most tartok most egy kicsit, mert azt azért nem akarom, hogy az éj leple alatt belopózzanak a szobámba és becsűrjenek a Balti-tenger kellemesnek nem mondható vizébe és ráják martalékává tegyenek, szóval a következő bejegyzésig legyetek szívesek egy napi miatyánkot dobni értem! Köszi!!!
Long live the geese!

Az anyanyelvem

2009-01-31T18:21:00.002+01:00

Érdekes dolog, ez.....Az országot, ahol felnőttem nagyon sok szempontból nem szeretem, és nagyon sok dologgal nem értek egyet, de egy biztos: a magyarnál szebb és választékosabb nyelvet nehezen találni ezen a golyóbison és imádom az anyanyelvemet! A minap egy ismerősöm wiw falán láttam meg az alábbi versike linkjét, amit most megosztok Veletek is, mert itt külföldön élve, bizony nem egyszerű elmagyarázni egy-kétszer szavakat, amiket használunk!

Gyimóthy Gábor, Firenze 1984. X. 12.

Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán,

Ím a kérdés felmerült:

Hogy milyen nyelv ez a magyar,

Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,

Mire képes a magyar.

Elmondtam, hogy sok, sok rag van,

S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,

A rengeteg árnyalat,

Példaként vegyük csak itt:

Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,

Mikor mondom, hogy megyek.

Részeg, hogy dülöngél nálunk,

S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál

Gyalogol, vagy kódorog,

S a sétáló szerelmes pár,

Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,

Nem üget, de csörtet – és

Bár alakra majdnem olyan

Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,

Aki fut, miért nem lohol?

Miért nem vág, ki mezőn átvág,

De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,

S ez épp úgy nem lebegés, --

Minthogy nem csak sánta biceg,

S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,

Vagy pedig, ha vágtázik?

És a kuvasz, ha somfordál,

Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, a ki kitér,

A riadt őz elszökell.

Nem ront be az, aki betér . . .

Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,

Botladozó, mint halad,

Avagy milyen őgyelegni?

Egy szó – egy kép – egy zamat!

Aki „slattyog”, miért nem „lófrál”?

Száguldó hová szalad?

Ki vánszorog, miért nem kószál?

S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?

És ha motyog, mit kotyog,

Aki koslat, avagy kaptat,

Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,

S nem csak a jármű robog,

Nem csak az áradat rohan,

S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,

Ki „beslisszol” elinal,

Nem „battyog” az, ki bitangol,

Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,

Sompolyog, majd meglapul,

S ha ráförmedsz, elkotródik.

Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,

Sündörög, majd elterül.

Ráripakodsz, elódalog,

Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,

Lézeng, ődöng, csavarog,

Lődörög, majd elvándorol,

S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,

-- Elárulja kósza nesz –

Itt kóvályog, itt ténfereg. . .

Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,

Mikor tódul, vagy vonul,

Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,

Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,

Vagy miért nem lépeget?

Mindezt csak magyarul tudom,

S tán csak magyarul lehet. . .!

Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.

Svéd életképek I

2009-01-27T23:37:00.003+01:00

Új rovatot indítok mondókás könyvemben, ami a következőkről fog szólni! Ha valamelyik nap meglepőt látok az utcán, azt egy rövid kis történet formájában megosztom Veletek, persze nem tűnnek el a nagyobb lélegzetű beszámolók sem, csak úgy gondoltam, egy kis újdonság jól jöhet Nektek is, meg az én emlékeimnek is! Íme az első:
Tudni kell a történet megértéséhez, hogy kb 3 hete nem esett hó, de ilyen kisebb hókupacok még azért vannak néhol. Tudjátok azok, amik egy helyre vannak hordva egy nagyobb havazás után. Utak mellett lelhetőek fel általában! Mondanom sem kell, hogy ezek kis "dombok" 3 hét no hó után nem kicsit retkesek ugye... Délután biciklizek nagyban az uszodába, és a következő kép tárult elém egy óvoda udvarán: Egy kb 4-5 éves kiskölyök fekszik egy ilyen hóbuckán és nagyban lapátolja a kis szájába a feketés-fehéres hómasszát! Köpni nyelni nem tudtam mert az oké, hogy a svéd barátaink természetközeliek, és a gyerkőcök is erre vannak nevelve kiskoruk óta, de nem hinném hogy az édes anyaföldben több és értékesebb táplálék lenne ilyen formában, mint mondjuk egy Supradynban, nem beszélve arról, hogy ez azért veszélyes lehet! Megszólalt bennem Segítő Orsi szelleme, és svédül szóltam Neki, hogy nem szabad enni a havat, mert az nem jó! Erre szegény felnézett és közölte, hogy jó, de ő szomjas! Erre annyit mondtam Neki, hogy ha odamegy az óvónénihez, biztos ad neki vizet....Tanácsomat megfogadva elviharzott, én meg jó lelkiismerettel folytattam tovább utamat!

Sztrájk tél kapitány ellen

2009-01-26T18:03:00.002+01:00

Hát régen nem írtam már és ennek megvan az oka gyerekek! Előző héten nem volt szinte semmihez kedvem, hogy őszinte legyek! Most már meg tudom érteni az északi országok lakóit miért tör rájuk télen a „depresszív” szürke lelkiállapot! Tényleg nem túl kellemes érzés reggel mondjuk hétkor felkelni sötétben iskolába/dolgozni menni, aztán délután fél négy-négy körül megint azt veszed észre, hogy nyeled a neont ezerrel….Egyébként szerintem az itt engem körülvevőkön is látszik ez a dolog, mert mindenkinek a TÖKE TELE VAN A TÉLLEL! Köztük Nekem is….Napsugarakat akarok, virágzó fákat, tele kávézókat emberekkel, nem pedig gusztustalan gethás időt néhol esővel (mertha mégcsak hó lenne akkor azt mondanám, hogy egye penész, az legalább szép, lehet fotózni meg ilyenek), de ez pfffff valami katasztrófa! Most már kezdek kilábalni a dologból mert nemsokára itt a február, ami egyben sportszünetet jelent itt Svédországban ami Nekem kikapcsolódás és egyben munka is egyben, a február meg elég rövid lesz, és már el is érkezünk a márciushoz ami már előre látom piszkos jó hónap lesz Stockholmmal, anyuékkal, szülinappal, LOONNDONNAALLL!!Szóval körülbelül ezzel vígasztalom magam, nameg a kellő hangulatfokozókkal hétvégenként, most is épp Kalmarba tartó buszon kattognak, füstölnek a billentyűk Lenin, mert a litván törpe csajnak szülinapja van és önkéntes csapatunk ilyenkor összeverődik egy bazi nagy dárídóra! Amint azt már említettem volt, a munkahelyemen is történt egy kis változás mert a városban két ifjúsági center van és január egyig én voltam az egyikben a francia gyerek a másikban, de most úgy húzzuk az igát, hogy két napot én az eddig megszokottban, a másik kettőt meg az új helyen! Kicsit más, mert itt kisebb gyerekek vannak és örülök is ennek egy picit, mert sokkal könnyebb inspirálni őket mindenféle dologra (főzés, pingpong, foci, kosár stb…), mint a „nagyobbakat” az eddigi helyemen! Előző hét pénteken például brassóit csináltam Velük ami véleményem szerint katasztrófális lett több okból kifolyólag: Az első dolog, amit tudni kell a történet megértéséhez, hogy Svédországban egyre több a bevándorló, amit a svédek nagy büszkén mondogatnak, hogy ők nem tesznek különbséget és mindenkit szívesen látnak! Na erre én azt mondom, hogy szavakban, és tettekben igen, de legbelül a svéd sem szereti azt, ami az országban bevándorláspolitika néven folyik. Ezt hosszú lenne itt a blogon elmagyarázni, ezeket a tapsztalataimat erről, de ha kíváncsiak vagytok szóljatok és leírom a véleményemet róla egy posztban, vagy majd egyszer elmondom személyesen! Szóval, hogy ne kanyarodjunk el annyira a brassóis témától, sok a bevándorló, és emiatt sok a muszlim is, ergó elég nehéz úgy főzni magyaros kajákat, hogy ne legyen benne disznóhús….Hát csináltam brassóit csirkéből, ők ették is meg dicsérték is, hogy ezt meg kell ismételnem majd! Én meg kicsit lehet bunkón közöltem, hogy nem fogom, legalábbis ilyen formában biztos, hogy nem….Vagy megeszik disznóval és lemondanak a 72 szűzről földi életük után, vagy nincs több brassói, mert én több ilyen kulináris baklövést nem fogok elkövetni az életben! Hamár a konyhánál tartok, egy-két ismerősömmel megosztottam már az alábbi történetet, ami a héten esett meg! Gyerekek senkinek nem kívánok gall lakótársat soha, semmilyen körülmények között!! Álljon előttetek például az alábbi történet! A szituáció a következő: a minap csináltam halat tejszínnel sajttal vajjal paradicsomkarikákkal, meg hozzá tésztát ilyen halkockás vízben megfőzve! Ahogy illik vacsorára jóízűen belakmároztam utána a tészta be a hűtőbe a lábosban éjszakára, a hal meg maradt a sütőben......Másnap jön be a gyerek ez a faszláma, hogy éhes és hogy ehet e halat? Há mondom széégy aláá ecsém kettőnknek csináltam!
Hallom hogy mozgolódik a konyhában meg kérdezi hogy hány fokon melegítsen, mondom bazdmeg 800 w-on hányon? 1 perc múlva iszony nagy csattogások a konyhából, de ő ki nem menne ám a szobából én rohanok, és látom hogy a mikrósütő, mint egy karácsonyfa úgy szikrázik meg villog....Mondom mi a repedt herét csináltál??? Hát be rakta melegíteni a tésztát lábosostól a mikróba.......Mondom anyádtól láttad ezt a mutatványt? Ilyet szól h igen mert otthon az anyja is így melegíti mindig a kaját....Jah mondom akkor biztos qrva sok pénzetek van naponta mikrót cserélni!
Még szerencse, h időben meghallottam a mikró sercegéseit, és nem cseszte szét az egész sütőt, hanem működik Mindezek után, elkezdi kimerni a tésztát a agyonmikrózott lábosból amiről pattogtak le a fémdarabok bele a kajába. Na itt már nem mondtam semmit, hogyha ennyire ostoba haljon valaki az haljon is meg. Közöltem, hogy jó étvágyat és bevonultam a szobámba! Persze tisztában vagyok én azzal, hogy nem lehet mindenki egy konyhamágus, de azért azt tanuljuk már meg 23 éves korunkra hogy a fém eszközök és a mikró baromira nem kompatibilis dolgok! Még lenne pár ilyen történetem, de nem akarom, hogy úgy tűnjön, hogy utálom én ezt a gyereket, csakhát nah…vannak érdekes dolgai!

Újabb móka adag :D:D

2009-01-15T16:24:00.003+01:00

Kedves mindenki! Azt hiszem régen posztoltam már Nektek videókat, amik érdemesek arra, hogy ezen az oldalon megjelenjenek! Bő termés volt a héten, lássuk tehát a betakarítás két legkiemelkedőbb termését:
Az egyik egy ártatlan kis gyermekdalocska, aminek a megértéséhez némi angoltudás szükségeltetik (sponsored by Tami, THX)

A másik már inkább felnőtteknek szóló történet, kicsit gyerekes formába öntve! Én a mai napig nem tudom ezt feldolgozni, hogy ilyet hogyan lehetett/lehet, de van és ez a lényeg!A röntgenképet nagyon nem fogjátok érteni, meg sokminden mást sem!(sponsored by Jande van Sappen&bmdb, ha megvan az egész szóljatok rögvest)
Azért 18-as karika!!

'Napot

2009-01-12T21:06:00.002+01:00

Szervusztok újra Kedves Olvasóim a világ minden tájáról! Mióta feltettem a baloldalra ezt a kis szmötyit, ami jelzi, hogy ki honnan kattint rá szerény kis mondókás könyvemre, meglepődve tapasztalom, hogy a kék bolygó, ha nem is minden, de elég sok szegletéből vannak látogatóim. Mondanom sem kell ennek mennyire örülök annak ellenére, hogy nem tudhatom, hogy azok a bizonyos kattintások vajon csak eltévelyedett kósza látogatók e akik véletlenül pötyögték be a címet, esetleg kerestek valamit a neten és kulcsszavas keresésre valamit kiadott a google. Igazság szerint agyalok azon hogy a hétre mit írjak Nektek, mert igazából semmi különös nem történt, ilyen egetrengető nagy dolog, de azért megpróbálok szemezgetni. Újév révén, ugye meg kellett csinálni a második féléves tervet, ami körülbelül abból állt, hogy bementünk 8-ra a franciával és ilyen csapatmegbeszélés szerűen végigrágtuk a nagyobb kaliberű programokat a gyerekeknek. Igazság szerint ez azért már sokkal jobban érdekelt, mint az elején, amikor érkezésünk után a kis szigeten volt a meeting, mert ott amikor nem angolul beszéltek a munkatársak, bizony egy kukkot nem értettem abból amiről a diskurzus folyt. Természetesen ez mostanra azért már változott és azt hiszem ez egy elég jó mérce volt Nekem is, hogy lássam elég szépen haladok a nyelvvel. Egyébként kishazánk nagy okosai rengeteget tanulhatnának ilyen téren is a svédektől. Precízen, pontosan lefektetve előre minden, átrágva magunkat mindenen, mik a teendők, ki miért felel, milyen módon stb, stb…Igen unalmas egy álló nap ott ülni és 4-5 hónapra lévő dolgokról beszélgetni, de sokkal könnyebb úgy felkészülni dolgokra, hogy előre tudod mikor lesz és mi a dolgod, nem pedig 2 héttel az aktuális program előtt tessék-lássék módjára összehányni valami fost! Ez volt a hétfői progi és mint már említettem a biciklimet valaki örökhasználatra kölcsönvette a tudtom nélkül és így nagyon nem volt könnyű reggel a -15 fokban 25 percet gyalogolni a munkahelyemre. Azóta itt az időjárás sokat enyhült, és ha most ránézek este fél kilenckor a hőmérőre 5 fokot mutat PLUSZBAN a higanyszál. Amit azt már pár panaszkodó emberkének mondtam megpróbálok lefújni Nektek egy kis meleget, hogy ne fázzatok annyira! Kedden is meetingem volt a változatosság kedvéért, mert Mariaval és Viktorral természetesen szigorúan fika keretein belül leültünk beszélgetni egy 2 órát, hogy érzem magam, minden rendben van, kell e Nekik valamin változtatni, hogy jobb legyen Nekem, meg hasonló dolgokról. Iszonyatosan jó érzés egyébként az, hogy mennyire törődnek Velünk, mennyire szeretnek bennünket és hogy ennyire a javunkat akarják. Sokszor elgondolkoztam már azon, hogy ez vajon valahol szerepjátszás e részben a részükről, de szerintem nem, vagy ha igen mindenkit beajánlok Andy Wajnához egy főszerepre. (Kedves Svédországban élő olvasóim, kíváncsi lennék a véleményetekre, evvel kapcsolatban, hogy mennyire szerepjátszós nép a svéd). Hát körülbelül ez volt a dolog lényegi része ami a héten történt Velem ma a munka szempontjából körülbelül. Nomeg még annyi, hogy megbeszéltük, hogy a franciával felváltva fogunk dolgozni a két helyen, szóval csütörtökön-pénteken ezentúl a hozzánk kb. 3 perces gyalogútra lévő Centerben fogom terrorizálni a kölyköket. Péntekre teljesen lebetegedtem egyébként, ami nem ért meglepetésként, mert az összes munkatársamon végigment valami fertőzés, 2 nap alatt túl voltam rajta Én is. Nem volt kellemes nyomni az ágyat 2 napig, de remek full-extrás luxusszobává alakítottam át a portámat, mindent elérhető közelségbe raktam amit lehetett és csoffadtam 2 napig! A szoba belső átalakítását Gergő barátom „kreációja” ihlette, aminek én a „Gyógykuckó” nevet adnám. A tvégén ébként alánéztem egy remek kis rozatnak, ami Sons of Anarchy néven fut, szóval szzzeegggyyééétek alááááá, ne szííígyelljétek Stadion 15/B!(a tipp ez esetben is az abszolút sorozatmanageremnek tekínthető István barátomtól jött, ezúttal is köcc)
Most pedig következzen az amit mindenképp meg akartam osztani Veletek! Sokszor említettem már, hogy odavagyok a gasztronómiai dolgokért és imádok főzni! Sertéshúst itt Svédországban ritkán eszem, mert a kedves lakótárs muszlim és ő ugye azt nem szúrhat, de a hétvégén Ő Kalmarban volt, Nekem pedig volt egy jó 60 deka lefagyasztott tarjám a frigóban. Elhatároztam, hogy ez vasárnapi kajának teljesen jó lesz Nekem és hogy majd jól megcsinálom. Igenám, de kezdődtek a gondok, tudniillik nincsen húsklopfolóm, és a 3 szelet tarja ilyen Fuck Off-ujjnyi vastag formában leledzett. Anyukámtól kértem tanácsot, hogy mit lehetne tenni, mondta, hogy lapítsam ki késsel??, amit a mai napig nem értek hogyan lehet. Nekem nem sikerült ez biztos! Ekkor elkezdtem használni briliáns elmémet, fogtam ráterítettem a húsra két konyharuhát, és ráültem. Kotlottam rajta egy jó percet, másfelet, de csak nem akart laposabb lenni a 78 kilómtól….(egyébként nagyon nem vágom a tyúkokat, hogy képesek ülni a tojásaikon napokat, vagy heteket, főleg ha szerencsétlenek alól még ki is rángatják a tojást….Qrva hülyék)! Azért örülök, hogy nem vagyok tyúk, és feltaláltam magam! Fogtam a szeleteket és megfeleztem őket úgy hogy egy kis batyut formáljanak, mindegyik szelet kapott egy-egy gerezd fokhagymát összezűzva, sajtot, gombát illetve kis vajcsipetkéket a batyujába, a tetjét meglocsoltam Gulyáskrémmel összekevert tejföllel (Créme Fraichel a svéd látogatók kedvéért) és bedobtam a sütőbe egy 20-25 percre sülni, mellé raktem fűszeres krumplikarikákat………Hát gyerekek ha ettetek már jót, azt felejtsétek el és próbáljátok ki ezt…..Pazar…..Ezzel zárnám is soraim mert mennem kell halat csinálni! Jövök majd&take care!
Cuisinier T

Happy 2009!!!!

2009-01-06T16:57:00.002+01:00

Hello Mindenki! A kedvenc bloggereteknek sikerült újra rávenni döglusta testét (akarom mondani ujjait), és agyát, hogy pöttyintsen Nektek pár szót ide! Amint már a blogon írtam sikerült totális meglepetésképpen hazaállítanom karácsonyra és egyrészt leírom kicsit az otthoni élményeimet meghát ugye 30.-a óta eltelt már pár nap, és itt is azért történtek események, szilveszter miegymás! Szóval 19-én indultam el Oskarshamnból le Kalmarba, hogy ott vonatra pattanjak és lecsettegjek Malmöbe ahonnan 20.-án indult a gépem. Mondanom sem kell mennyire elveszettnek éreztem Magam, amikor megállt a vonat Malmöben a főpályaudvaron én meg leszálltam Róla! Azért mégiscsak egy kb. 300000-es városról beszélünk, ami azért ugye nem kicsi! Természetesen volt egy telefonszámom, akit fel kellett hívnom, mert Nála volt a két Malmöben élő német önkéntes csaj lakáskulcsa. Telefon elintéz, találka letud…..Mondjuk, már a találkozó is érdekes volt, mert a srác, akinél a kulcs volt, körülbelül ez a svéd metálisten&vikingek leszármazottjainak összegyúrt változata, szóval 120kg talpig feketében szögecsekkel kiverve, szőke hajjal és kék szemmel! Amúgy Vele így nem volt semmi gond emberileg, jót beszélgettünk, bár amikor először megláttam leszállva a buszról azért két gombóc összegyűlt a torkomban. A haverja, viszont aki valami sámán leszármazott lehetett, mert szegényem ilyen kis nyeszlett törpe volt, na ott már voltak problémák! Egyrészt folyamat magában beszélt, vagyis hát így motyogott, (szóval lehet, hogy már átkozott vagyok), de ha nem mormolt valamit, akkor olyan dolgok jöttek ki belőle amit így nem nagyon tudtam hova rakni. Beszélgettek a harcos metálistennel az időjárásról, meg egyéb ilyen tök felszínes dolgokról egy Whopper mellett, és a sámán motyogásából lávafolyamként kitörve Nekünk szegezi a kérdést, hogy szerintünk nem rossz e a Jedi-lovagoknak, merthogy ők a kardjukat nem tudják a vállukra tenni???? Mondom narancsolsz fiam??? Menjél egyél még valami gyökeret hátha attól jobban leszel….Egyébként Malmö talán az első svéd város ami nem tetszett így első blikkre, hogy őszinte legyek, mert elvesztette a „svédségét”, tele van arabbal és a környék ahol egy éjszakát aludtam, hát minden volt, csak nem bizalomgerjesztő. Nah aztán másnap következett az, amire abszolút nem számítottam…..Megyek ki a reptéri buszhoz, és mivel egyrészt a malmöi reptér nem túl nagy, és dél fele csak a budapesti gép utasai (nagyrészt magyarok), várakoztak a megállóban! Én mielőtt elindultam azt hittem, hogy mennyire megint fogok örülni, ha magyar szót hall a fülem! Hát bár nem hallottam volna! Gusztustalan, undorító, trágár, köcsög nemzet fiai, lányai vagyunk nagyrészt (TISZTELET A KIVÉTELNEK CSUPA NAGYBETŰVEL)! Folyamatosan megy mindennek a szapulása, a káromkodások, a buszon….Ő senkit nem fog maga mellé engedni leülni mert ő fáradt (mondanom sem kell tele volt a busz), a BUSZSOFŐRNEK elkezd magyarul osztani a paraszt, hogy miért nem beszél magyarul, ha magyar géphez megy! Ezek után én Budapestig nem voltam hajlandó megszólalni magyarul, egyedül egy kedves párnak mondtam, a Duty Free shopban, hogy ne vegyenek alkoholt, mert nem vihetik fel a gépre. Szóval tragédia gyerekek, tragédia........ Aztán megérkezetem kishazánkba, volt nagy örülés otthon az ünnepek is tényleg nagyon szépen teltek, régen volt teljesen együtt a „kiscsaládom” apai ágon és tényleg jó volt látni! Annak is örülök, hogy majdnem mindenkivel, akik közel állnak hozzám az életemben sikerült beszélnem, ha nem is sokat, de egy keveset! Szóval jó volt otthon lenni! 30-án jöttem vissza, 10-kor indult a gépem és 7 re voltam Kalmarban, és higgyétek el nem egy egyszerű történet egy egész napot utazással, átszállásokkal, buszozással, vonatozással, repkedéssel tölteni……Malmöben egyébként csudajó dolog van a főpályaudvaron! Egy csomó internetes acces-point ahova csak bedobsz 2 EUR-ot vagy 19 SEK-et és szörfözhetsz 2 óra hosszat. Az ilyen kis apró dolgok el nem tudjátok képzelni mennyire megkönnyítik az ember utazásait, mint az is, hogy a vonatokon konnektor van minden egyes 4-es üléssorhoz szóval hogyha van egy notebookod a 3órás út: egy film egy sorozatepizód és egy kis zenében merül ki….Ha esetleg nem lenne notebookod, a fejed fölött ott van a rádió amibe bedugod a kis fülhallgatódat és választhatsz 4 csatorna közül….Szóval igaz hogy fárasztó az út, de ilyen körülmények között kibírható azt hiszem! Szóval 30-án érkeztem meg Kalmarba, ott aludtam és eljött a szilveszter napja! Nagyon jól sült el ez is egyébként mert majdnem az összes kalmar megyei önkéntes itt maradt, és így együtt tudtunk zúzni! Az egyedüli kiábrándulást a tűzijáték jelentette és azt nagyon nem értettem hogy miért így csinálják a svédek, meg hogy mire ez a nagy felhajtás…..A szitu a következő: a török csajok bejelentették hogy hallották Claudiától a főanyánktól, hogy Kalmarban mennyire húdemekkora dolog a tűzijáték 31-én és hogy mindenképp ki kell mennünk megnézni merthogy ott lesz a város apraja nagyja és mindenki megnézni….Már az is furcsa volt, hogy egy tűzijátékot hogyan lehet délután 5re rakni, node mindegy kimentünk megnézni 5:05-kor értünk ki és láttunk kőkemény 5 percet a NAAAAAAAAAAGGGYYY újévi tűzijátékból, hát mondom hurrá, de ennél nagyobbakat fingok ( már elnézést a kifejezésért )! Mielőtt elindultunk én totálisan abban a hitben éltem hogy ez egy legalább fél órás parádé lesz! Az újévi buli baromira jóra sikerült, kajának vacsira taccot csináltunk és zúztunk éjfélig, majd be a városba kettőig, mert ugye a klubbok zárnak kettőkor…Az éjszaka végén aztán még történt egy kis áffér, de hála a jó égnek felül tudtam kerekedni a dolgokon! Január másodikán jöttünk vissza Oskarshamnba, kipihenve az újév fáradalmát, aztán pénteken már melóztunk, de mikor dolgozni mentem volna szomorú dologgal kellett szembesülnöm, miszerint amíg távol voltam a lezárt biciklitárolóból ellopták a lezárt biciklimet….Sucks eléggé mert a városban a távolságok azért gyalog nem kicsik és amíg nem lesz bérletem, esetleg biciklim addig bizony gyalogolnom kell…..A legdurvább reakció egyébként bent ért a munkahelyemen, én féltem hogy hogyan mondjam el a dolgot, mert mégiscsak egy kopp új bicikli volt, ami az enyém volt. Tudom, hogy abszolút nem tehetek róla, mert le volt lakatolva, én a tárolónak az ajtaját is zárom mindig, de szar azért ezt elmondani benn a munkahelyeden azoknak, akitől kaptad a vasat. A reakció kb. a következő volt: Semmi gond András, a kérdés csak az volt, hogy melyikőtökkel és mikor következik be a dolog…..Merthogy Svédországban ha a bűnözés aránya nem is, de pl. a biciklilopás igen nagy probléma, rengetegszer látsz árokba dobott bicikliket, vagy fél-bicikliket, amiket vagy elloptak, vagy részeg fiatalok úgy gondolták h jó móka elkötni kicsit szétcseszni aztán becsűrni valami félreeső helyen az árokba…….. Szóval ez van egyenlőre bicikli nélkül, de töretlen lelkesedéssel elköszönök tőletek, mert most nézem hogy ez már a második oldal több mint a fele, bár az is igaz, hogy volt mit bepótolnom! Innentől azért persze már sűrűbben fogok jelentkezni! Csővázzzzzz!!!!!
Jahát és persze minden kedves Olvasómnak nagyon Boldog Új Évet!!!!!!

VESSSSSSZZZZZZZPPPPRRRÉÉÉÉÉMMM

2008-12-24T09:45:00.002+01:00

Kedves Mindenki! A blog nem szűnt meg csak átmenetileg üzemel, mivel karácsonyra visszajöttem kishazánkba és otthon tartózkodom és marha sok a dolog! Aki esetleg csak itt értesül róla, az a vezetékes számon kereshet, mert a mobilom nem él!
Természtesen szeretnék nagyon Boldog Karácsonyt kívánni mindenkinek aki olvas, bíztat, és virtuálisan osztozik svédországi élményeimen hétről hétre!

NEW PICSSSSSSS

2008-12-16T16:27:00.001+01:00

Most néztem, hogy milyen régóta ugyanazok a képek vannak fenn, így megleplek benneteket az új vizuális adaggal, nehogy már csak folyamat a hülyeségeimet kelljen olvasnotok!
Tegelbrücket&Kalmar meccs& Julbord& és a hajóóóóóó!
Varsågod :D:D
Klikk a diavetítésre :D:D

HAJÓ

2008-12-15T14:44:00.003+01:00

Jóóóóóóóóó reeeeegggeeellllllttt Magyarország! Hát na jah, újra itt vagyok remélem többek örömére! Először is szeretném megköszönni mindenkinek, aki bíztat hogy írjam tovább unalmas kis beszámolóimat a vikingek földjéről! Nélkületek lehet, hogy már október közepén befejeztem volna a dolgot! Éppen itt csücsülök egy buszon, 11:45 van és két cider már a testben van, szóval lehet hogy egy-két helyesírási hiba lesz a szösszenetben, de majd szépen a Word helyesírás ellenőrzőjére bízom magam! Amint már említettem előző heti szösszenetemben Ålandra megyünk és végre eljött a nap, amikor először itt tartózkodásom során egy igaz buliban lesz részem! A verebek már kezdenek zsongani az agyamban, szóval előre érzem jóóóóóóóóóóóó lesz ez a móka! A héten egyébként végig mocsok fáradt voltam, mert előző héten vasárnap Kalmarba utaztam, meg kellett beszélni, hogy az esedékes emmabodai látogatásunkor mit fogunk előadni! Hát mondanom se kellett semmi nem lett a dologból, mert ezekkel az ökrökkel komolyan beszélgetni, hát több mint nehéz és mondanom sem kell, ennek mennyire örülök! Húúúúhhúúú gyerekek nem megy az írás nagyon kell keresnem ezeket az apró betűket szóval belökök egy kis Hofit a winampba és inkább hallgatom azt és majd folytatom amikor nem tudom mikor……….. Na visszatértem, immár kicsiny szobám meleg tollpaplanjai közül osztom Nektek tovább az észt! Szóval a hetem nem kicsit volt fárasztó, amint írtam, mert hétfőn is melóztam kivételesen, aztán kedden reggel 7 kor kelés, szerdán szintén reggel program, ezeket azért nem akarom részletezni, mert semmi érdekfeszítő nincsen bennük! Szerdán délután viszont vásárolnunk kellett, a franciával, mert vasárnap a Mókus-örs többi tagjával Kalmarban megbeszéltük, hogy húzunk neveket karácsonyra és megajándékozzuk egymást. Én Christinet a német csajt húztam és vettem Neki valami normális ajándékot (ami egy mocsok aranyos plüsspárna lett), tudom vazze’ nem a legkreatívabb megoldás, de nem egyszerű olyan embernek ajándékot venni, akit alig ismersz. Az älges párna mellé még beszúrtam két doboz sört, mert hát német a lelkem és anélkül ők nem tudnak élni (mondjuk én is nehezen)! Ezen az ötletemen felbuzdulva a francia is vett egy kebabot a török csajnak akit húzott! Szerdán bejglisütés újfent, mivel csütörtökre Emmabodára mentünk egy karácsonyi ebéd meghívást teljesíteni, és én úgy gondoltam, hogy meglepem ezzel a remek süteménnyel a kedves egybegyűlteket! Pénteken újfent Kalmarban voltam egy beszélgetésen főanyánkkal Claudiával, hogy vagyok, mint vagyok, egyebek ilyen témákról! Jelentem még mindig qrva yyyyoooolllllll!!! Péntek este, éjszakai röplabdatorna volt a gyerekeknek, szóval ott játszottuk az izomtibit, ami meglehetősen unalmas volt….SZOMBATTTTT hajjóóó, amint már fentebb említettem! Emberek ilyet……..Nagyon nem tudom szavakba önteni ezt a hétvégémet, meg ami ott történt Velem, de azért néhány publikus információt megosztok Veletek, meg elmagyarázom körülbelül mi ez a hajózási mánia a svédeknél! Tudni kell azt, hogy amint már említettem, nagyon drága Svédországban az alkohol, elsősorban azért mert borzasztó magas az adótartalma, amivel a svéd kormány azt próbálja megakadályozni, hogy a svédek sokat igyanak…Logikus, de ugye az ember nem hülye, ezért skandináv barátaink hajóra pattannak, (ami Åland-körútnak van csúfolva), kihajóznak a nemzetközi viszekre, ahol ugye adómentes minden és mocsok olcsón betosznak illetve feltankolnak a TAX-free shopokban irdatlan mennyiségű piából! Gyerekek, ennyi merevrészeg embert egy helyen, pedig igen nagy a hajó (2700 utas,további részletek a csónakunkról ITT) én még nem láttam! Mielőtt belecsaptunk volna az éjszakába, volt egy nagyon-nagyon-nagyon nagy svédeasztalos vacsora…..Én fel nem tudom sorolni mi volt ott……Képzeljetzek el egy kb 30 méter hosszú asztalt rogyásig tele kajával….A vacsi végeztével irány a tax-free shop egy üveg literes dinnyés bacardi megvesz, aztán vissza a kabinba üveg dinnyés bacardit 3 ember fél óra alatt elfogyaszt, és elindul a hajón a clubbokba! 80 SEK volt a LONG ISLAND ICE TEA, szerintetek gyerekek????? 56 SEK egy sör meg egy feles jager!! A francia gyerek éjfélre kidőlt, mint a rohadt nád, Robert és Kibe kicsit idősebbek nálam, szóval éjfél után egyedül kajtattam a hajón, hogy hol merre azt nem nagyon tudom mert mindig a pillanat hevében kitaláltam hogy most ebbe a clubba megyek, aztán abba….De kajtatásomnak végülis a CLUB SEVEN nevű helyen lett vége…Az, hogy itt mi történt, azt inkább nem osztanám meg a kedves olvasóközönséggel, legyen annyi elég, hogy nem szokványos dolgok, nagyon nem szokványosak, amit még mindig nem nagyon hiszek el :D:D:D! Másnap következett egy remek ebéd, ami a beteg gyomromnak igen jót tett, majd bevásároltunk sörből, meg vettem két parfümöt egy Pumát, meg egy CK-t 50/100 ml 300 SEK-ért :D:D:D:D, kicsit jó ár úgy gondolom! Szóval dióhéjban ennyi történt Velem a hajón és a héten, ígérem most előbb fogok kicsit jelentkezni a héten, mert lesz időm Rátok! Csókoltatok mindenkit!

Újabb meglepi

2008-12-09T23:49:00.004+01:00

Megszokhattátok már, hogyha valami számomra igen érdekes és kacagtató, esetleg szánalmas dolgot fedezek fel az internet eldugott bugyraiban, azt megosztom Veletek! Ezúttal egy Madonna hanggal megáldott hölgyeményt ajánlok figyelmetekbe, aki folyékony angolsággal danolászik!

Természetesen a remek előadáshoz csatolom a szövegkönyvet is:
SZONGBÚK:
leccnájá hibmájmámá szingingaszong
duuujing csörpöcsörpö csipcsip
vocckátesz mornikendö mámá voc dán
duuujing|csörpöcsörpö csipcsip|x2 csörp
HÁTTUKETÖRNÁ!!!!
leccnájá hibmájmámá szingingaszong
duuujing csörpöcsörpö csipcsip
vocckátesz mornikendö mámá voc dán
duuujing csörpöcsörpö csipcsipx2 CSÖRP!

2008-12-08T14:32:00.003+01:00

Kézcsókolom, és üdvözlök mindenkit, az új bejegyzésemmel! Mint ahogy azt már megszokhattátok, egy héten legalább írok egy valami értesítőfélét a blogra: hogy élek, nem haltam meg. Előző héten vasárnap írtam utoljára, és ígértem hogy kicsit beszámolok majd a svéd kajákról, meg egyéb gasztronómiai cuccokról. A héten egyébként csütörtökig semmi különös nem történt, azon kívül, hogy megsütöttem életem első bejglijét, ami meg kell hogy mondjam nem egy Gerbaud cukrászdába való darab lett. Az ízével nem volt semmi gond, és talán még a diós is jobban ízlett a szokásosnál (bár én nagyon-nagyon mákos párti vagyok), de a küllemét illetően khhhmmm, hát hogy is mondjam akadtak kifogásolni valók….Aki sütött már bejglit tudja, hogy az utolsó fázis, hogy megkenjük a tetejüket tojássárgájával, ez adja a bejglinek a barnás-sárgás csillogós színét. Most már ezt is tudom, mert én csak úgy tessék-lássék módra kenegettem a cuccot aminek az eredménye eléggé tigriscsíkos bejgli lett, majd meglátjátok a képeken :D:D, a másik problémám pedig az volt, hogy olyan lapos maradt, mint az Arizoniai-sivatag…..Ma meg kell próbálkoznom a következő adagokkal, mert csütörtökön előkarácsonyozunk a többi kölyökkel, és oda is kell csinálnom! Majd meglátjuk…..
Mielőtt kijöttem ide Svédországba sokan azzal riogattak, hogy a svéd konyha mennyire egysikú és mennyire szar! Ezeknek az embereknek üzenem, hogy FUCK OFF!!! Mert vagy nem jártak itt, vagy nem ettek Svédországban, vagy egyszerűen nem vágják mi a jó! Ami csütörtökön várt Rám az maga volt a Kánaán. Tudni kell, hogy a viking testvérek itt északon előszeretettel járnak „előkarácsonyi” ebédekre, vacsorákra, amit julbordnak neveznek. Pár embernek már szerintem MSN-en említettem hogy az elkövetkezendő 2 hétben 4 ilyen vár Rám. Az első most volt csütörtökön (a szabadidős dolgozókkal), a következő lesz most csütörtökön az önkéntesekkel és a mentorokkal, szombaton a hajó, aztán még lesz egy karácsony előtt csak az ifjúsági központ dolgozóinak. Persze a hivatalos karácsonyi vacsorát ne hagyjuk ki a sorból, ami vagy Kalmarban lesz, vagy Malmöbe utazunk, ez még nem dőlt el teljes mértékben, de egyenlőre Malmö mellett áll a zászló.
A csütörtöki íz orgia egyszerűen csodás volt: hering körülbelül 5 fajta pácban, (sima sós, olivaolajos/mustáros, fokhagymás, paradicsomos. Lazac is füstölve nyersen vagy főzve (whiskey-vel csodálatos a füstölt változat) 4-féle kivitelben, tonhal is 3-4 verzióban, rákok…..Ezek még csak a halak voltak, sonka főzve, kroppkaka olajban pirítva természetesen az elmaradhatatlan vörös áfonya szósszal….Ezenkívül húsok tömkelege így-úgy elkészítve….Mesés volt! A vacsora után 20 percig megszólalni/felállni nem bírtam, de menni kellett, mert Nina (ő az egyik munkatársam), invitálását nem utasíthattuk vissza. Mondta, hogy menjünk el az ő házába és folytassuk ott a partyt, immár alkohol társaságában. Hogyan máshogy? Egyébként a svédek ilyen szempontból nagyon rokon lelkek velünk magyarokkal, mert minden alkalmat megragadnak arra, hogy igyanak. Furcsa volt egyébként, hogy 40-50 évesek is jönnek velünk és csodálkoztam is magamban, hogy ezek így most miért? Aztán, mint kiderült ők lettek 2 óra múlva a legnagyobb partyfacek, mondanom sem kell rottyá szittyózott állapotban (valami 0,7/60%-os Finn pálinkát szopogattak el ketten ¾ óra alatt). Az egyikkel én énekeltem versenykaraoket (nem volt nehéz a diadal, mert szegényem örült, hogyha az adott szót, ami következett ki tudta mondani, nemhogy még a hangmagasságra is figyelni)! Nem tudom, emlékeztek e még valamelyik szeptemberi posztomra ahol nagyon be voltam lelkesülve egy Shar-Peiért? Leila a kutyus neve és Ninaé, szóval a megérkezésünk után én 30 percre totálisan antiszociálissá váltam és úgy kellett rám szólni, hogy gyere már te nagyon barom mert megmelegszik a söröd, meg a jagered :D:D! Elhatároztam, hogy amint majd egyszer elkezdem az önálló életemet előbb lesz egy ilyen kutyám, mint akármi a lakásomban……A következő beszámoló nem tudom mikor jön, megpróbálom minél előbbre időzíteni, de szerintem a hajóról böffentek majd azért valamit :D!
Ui: Malmöben egy éjszakára kellene Nekem szállás, mert voltam olyan hülye, hogy rossz időpontra foglaltam le a vonatjegyem, és akiknél lakni fogunk egy nappal később érkeznek! Szóval ha az olvasók közül valaki tud segíteni dobjon ide egy mailt és a részleteket megbeszéljük: tunya22@gmail.com! Köccc!

Meglepem Magam....

2008-11-30T14:31:00.011+01:00

Ujjjjaaajjjj, bajok vannak gyerekek, mert nagyon fáj a fejem és fáradt is vagyok, mert körülbelül 10 perce keltem ki a 10 óra alatt kellően bemelegített ágyból, és valami szellem azt sugallta, hogy ’üjegyerek Neked most posztot kell írnod, fingom sincs még, hogy miről fog szólni ez a bejegyzés, lévén még agyam sincs nagyon, de majd elválik. Örülök, mert ma van a névnapom, de egyben szomorú is vagyok egy kicsit, mert az ilyenkor szokásos MINI vs TUNYA bárbaj, (ki issza át magát Kínába) elmarad, bár meg kell hogy mondjam, azért tegnap ha nem is ezen apropóból, de alánéztünk az oskarshamni nájtlájfnak! Véleményem szerint tragédia és még a Long Island Ice Tea-t sem képesek normálisan elkészíteni….Elviekben ennek a gall kakasnak aki a lakótársam ugyebár, ma lángost kéne csinálnom, de úgy érzem ebből semmi nem lesz, maximum ha ő elmegy a boltba megveszi az élesztőt, a tejfölt, a lisztet, a sajtot, mindezeket hazahozza, összegyúrja a tésztát, megkeleszti, akkor hajlandó lennék olajban kisütni őket, de ha fenti feltételek közül egy is hibádzik, akkor eheti a szokásos szarját….Ajjjaaajjj most veszem észre, hogy kicsit durcás tetszek lenni! De igazság szerint leszarom, mert néha kellenek ilyen posztok is, amik visszaadják a vasárnap délutáni buli utáni hangulatomat….Nagy gondom egyébként ez a szórakozás dolog Svédországban (Stockholmot kivéve), mert bárhova megyünk ugyanazt a fost játssza mindenhol a helyi Dévényi (csak a pettyes labda hiányzik bizonyisten). Egyébként az igazi partyk utáni éhségemet igyekszem majd orvosolni Európa különböző nagyvárosaiban. Mivel Dorcék Sääiiikkkuuuullliiiiiääääpoottuuööiiikkkmmiikkaaaiiikkkäääässskaksikymmentäseitsemän ország után helyszínt váltanak, és átteszik székhelyüket Londonba (legalábbis eddigi értesüléseim szerint), aminek mondanom sem kell, mennyire örültem, hisz aki ismer tudja, hogy rajongok Angliáért, az angolokért, viszont még soha nem voltam Londonban, szóval D&G (bocs a reklámért) K&ZS, vagy ZS&ZS ahogy tetszik, tessék készülni, mert Őurasága menni fog! Londonon kívül erősen tervbe van még Dánia, mivel a héten megtudtam, hogy egy nagyon kedves ismerősöm visszatelepül az általa annyira imádott Helsingorba, ami mint gyors nyomozásunk eredményeként kiderült, hogy egyáltalán nincs messze innen, szóval elterveztük, hogy muszáj lesz Nekem oda, Neki pedig ide jönnie! Ezenkívül nagyon-nagyon-nagyon-nagyon szeretnék kimenni Amsterdamba valamikor a tavasszal lehetőleg egy baromi nagy partyval egybekötött duhajtúrára. Ezek a szinte fix biztos dolgok, aztán terv szinten szerepel még nyáron Svédország beutazása, Görögországba is van egy meghívásom már Giorgos barátom révén, természetesen Franciaország sem maradhat ki a felsorolásból ugyebár…Eszembe jut erről az utazásos dologról egy számomra nagyon kedves, és szerintem baromi jó kis szám, amit ide is linkelek Nektek mindjárt, azonnal, iziben, sebtiben, szempillantás alatt, hipp-hopp a jútubról:

Itt is van élvezzétek, hallgassatok, igaz németül van, de attól még mocsok jó, már annak aki érti, bár zene is odavág szerintem! Egyébként ígértem az előző posztomban azt hiszem, hogy írok egy kicsit az Åland túráról! Åland egy sziget Svédország és Finnország között és ezt fogjuk megkerülni körülbelül 2 nap alatt egy mocsok nagy óceánjáró segítségével. Itt a képen látható a ladik amivel zötyögni fogunk Thor Heyerdahl módjára. Totál all-inclusive mondanom sem kell, szóval csúnya lesz a december 11-e eléggé úgy érzem!!
<
Asszem visszafekszem filmezni az ágyamba, a hét közepén egy gasztronómiai beszámolóval szeretnék jelentkezni, mert az elkövetkezendő hetek a gyomromról fognak szólni úgy érzem; vagy nagyon tele lesz, vagy nagyon rosszul.
Legyetek rosszak!!!!

Hétvége

2008-11-24T21:05:00.003+01:00

Nos, most mivel unatkozom és nem tudom mivel elütni az időt és éhes sem vagyok és uszodába sincs kedvem menni (tekintve hogy körülbelül 20 cm-es hó van odakinn és biciklire kellene pattannom) úgy gondoltam írok ide néhány mondatot, és élményt nehogy kitörlődjenek briliáns memóriámból és a feledés homályába merüljenek. Elsősorban a hétvégémet fogom nagyjából leírni, mert amint megszokhattátok már Tőlem otthon is és hát itt is, nem igen bírok egy helyben megülni a hátsómon és állandó jelleggel csinálnom kell valamit. Pénteken elérkezett Viktor nagy napja, amit már körülbelül ideérkezésem óta beszélünk, miszerint lángost kell csinálnom Neki, illetve a többieknek, mert óriási rajongója eme tipikus magyar éteknek! Ő egyébként itt Svédországban a nyáron evett először lángost egy fesztiválon, ami emlékezete szerint 60 SEK volt egy dobozos üdítővel együtt! Amikor meg a méretről kérdeztem közölte h körülbelül két tenyérnyi! Természetesen kiröhögtem és mondtam, hogy akkor te nem lángost ettél, vagy egy igen sóher magyar üzemeltette a lángos sütödét (amit simán el tudok képzelni). Mondanom sem kell, mennyire felcsillantak a szemei, amikor elmeséletem Neki, hogy az arácsi strandon mekkorát kap és mennyiért :D:D( legalább egy fix program már megvan a nyárra) Meg kell, hogy mondjam ez alkalommal nem voltam annyira büszke magamra kaja készítés terén, mert nem sikerült túl jól a dolog szerintem…Eleve kicsit bonyolultan indult az egész, mert nagy naivan azt hittem, hogy itt Svédországban nincs kefír, így anyutól online segítséget alkalmazva kikértem egy krumplis lángos receptjét…Hiba volt, most már tudom, több dolog miatt is, egyrészt közelébe nem ér az általam annyira preferált kefires cuccnak, másrészt meg el is csesztem a dolgot, mert nem gyúrtam elég ideig azt a nyamvadt tésztát….Anyu szerint 20 perc minimum kellett volna neki, hát én hogyha öt percig ha töfködtem azt a szart, ráadásul kézzel, aminek az eredménye az lett, hogy a zöld pulcsim csutka tele lett nyers lángos tészta darabkákkal…Elégedetlen csak én voltam, a dologgal, mert aki evett belőle mindenki azonnal akarta a receptet, ha nem jött volna be a kaja Nekik maximum annyit kaptam volna, hogy finom volt köszi! Levezetésképp Viktor kitalálta, hogy menjünk el sörözni meló után (pénteken éjfélig vagyunk), én meghallva az arany varázsszót, már 10 órakor magam előtt láttam aranyosan csillogó nedűm pihepuha habját, és elképzeltem amint az enyhén kesernyés, de mégis oly kellemes íz végigszántja porzó torkom megfáradt barázdáit! Egyébként a svéd sörökről annyit, hogy Nekem annyira nem jönnek be, viszont rengeteg import sörük van, amik finomak! Ezen az estén a Newcastle Ale-re esett a választásom és nem bántam meg! Ami viszont felettébb idegesítő itt Svédországban és az okot sem értem hogy őszinte legyek, az pediglen az, hogy az összes szórakozóhely bezár kettőkor, és ha nincs valami ismerősöd aki after-partyt rendez sebtiben akkor így jártál fiam, irány a paplan….Hát így jártunk, és nem jó érzés az, amikor még baromira nem mennél, de rádcsukják az ajtót… A szombati nap is igen jól csattant el, mert a héten Kibbe barátom megemlítette, hogy ugyan már menjek el Velük Kalmarba bowlingozni/vacsorázni/bulizni! A bowling mocsok jó játék, most már nem félek többé, hogy beragad az ujjam a lyukakba és eltörik az ujjam vagy elránt a golyó és strike-al zuhanok be a bábuk közé! Az ujjaknak nem éppen kellemes főleg 2 órányi játék után, de megszerettem! A vacsora is hibátlan volt, egyedül a partyval nem voltam annyira kibékülve mert iszonyat hering feeling volt és a zene sem volt annyira hűde lehengerlő! Azt, hogy ez az este mennyibe volt, azt nem ecsetelném itt, maximum privátban elmondom :D:D:D, a lényeg hogy nem sűrűn fogom ismételni, dehát ki kell néha ereszteni a fáradt gőzt……Holnap újra jégkorong meccs, december közepén meg Åland hajókörútra megyek(hogy ez hogy jött, majd később), szóval programokban továbbra sincs hiány és zakatol tovább gőzerővel a skandináv életem! Egyre jobb gyerekek :D:D:D!

Házibuli :D:D

2008-11-21T14:46:00.004+01:00

Kedves Olvasóim!
Elnézést az ilyen betegebb posztokért, de egyszerűen nem tudok 4 órája napirendre térni ezen és szakadok a röhögéstől!
Élvezzétek! Azt tuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuddddddddddddddoooooommmmmmmm :D:D:D:D:D:D:D:D:D:D!!

HUURRRÁÁÁÁÁÁÁ

2008-11-21T12:27:00.005+01:00

Néhány aktuális kép a szomámból fényképezve :D:D:D:D:D:D:D:D:D:D

Újra itt!

2008-11-18T23:00:00.004+01:00

Jézusatyaúristen…..Azt sem tudom már mikor írtam utoljára a blogra, és igen tudom szarjak folyékony nitrogénbe mártogatott sünt, amiért ennyire lusta dög vagyok….Sok a dolog gyerekek és Tunya bácsi sokszor fáradt napi 3 óra nyelvtanulás mellett a meló, na meg a celeb élettel járó nehézségek….Ez van :D:D! Legutóbbi bejegyzésem alkalmával azt hiszem ejtettem már bevezetésképp néhány szót a Kulturnattról és akkor itt folytatnám az élménybeszámolót mert ez volt a soron következő állomás a sorozatos programok folyamában. Nem tudom kinek mennyire világos ez az egész EVS dolog, nem kívánok nagyon mélyen részletekbe bocsátkozni, a lényeg, hogy a svédországi fogadószervezetünk a Kumulus foglakozik önkéntes küldéssel is, és tulajdonképpen mi nagyszerű mintapéldányok vagyunk a svéd fiatalok számára, akik hasonlóan kacérkodnak a külföldön való élet kipróbálásával. Szóval a Kulturnatt, ami azt hiszem egész Svédországban létezik, körülbelül arról szól, hogy az itt élő más nemzetek fiai és lányai megmutassák egy kicsit a saját kultúrájukat valamilyen formában. Ezen az estén az összes önkéntes a megyéből itt vendégeskedett Nálunk és előadott, főzött valamit, ami a saját országára jellemző. Én természetesen mi mást csinálhattam volna, mint gulyást, meleg cipóval, és adaléknak az otthonról hozott DVD segítségével bemutattam egy picit kicsiny kis hazánkat. Egyébként baromira nagy meglepetés ért, mert fulllllll tele volt az Fritidsgård fiatalokkal, idősekkel akik igenis kíváncsiak voltak kifélék, mifélék vagyunk, az már csak külön öröm volt hogy az én gulyásom fogyott el a leggyorsabban és bizony többen viccesen közölték, hogy ők itt Svédországban nem fognak többet „gulyást” enni, mert az ő gulyásuk meg az enyém mintha nem is ugyanaz az étel lenne. (Nah jah, az otthonról hozott pirosarany, gulyáskrém, gulyáskocka, pirospaprika, és a hozzáértő kezek :D). Ez pénteken volt, és meg kell mondjam, hogy tényleg nagyon élveztem az egészet, mint oly sok mindent még itt. Itt aludtak Nálunk a kalmari önkéntesek, szomszéd átjövetel is volt hajnali fél négykor, hogy a 64 W-ból és a mélynyomóból kicsit vegyünk vissza :D:D! Egyébként mákunk van ebből a szempontból, mert mivel (vazz’ keresnem kell a magyar szavakat…….)Mi az Studenthem magyarul???????? Mindegy a lényeg hogy sok diákkal lakunk egy apartmanban elég toleránsak a társak….!
Szombaton felkerekedtünk és hasonló kulturális programon voltunk Högsbyben, aztán irány még aznap este Kalmar kis kalandok közepette, hogy másnap mehessünk ünnepelni Halmstadba ünnepelni a kalmari focicsapat első SM-aranyát! 3 óra buszút 35 buszból álló karavánnal, nem kicsit volt nagy élmény, viszont, azt meg kell hogy mondjam, hogy ilyen lelankadt nyugdíjas társaságot, mint amilyet a svédek nyújtottak a buszon, én még nem láttam! Komolyan mondom, mintha temetésre mentünk volna, mindenki itta a kis teáját, meg ették a gumicukraikat, mi meg a 7 állat külföldi kifestve, próbáltunk életet és meccshangulatot lehelni az emberekbe inkább kevesebb, mint több sikerrel (Facebookon videó)….Asszem ha ezek eljönnének egy Fradi bajnokavatóra megtudnák mi az hogy szurkolni egy csapatnak, és mit jelent a bíztatás :D:D! (Beugrottak az ominózus Fradi-Debrecen képei, meg a vonatút meg úgy az egész nap, és azt kívántam bárcsak egy-két svéd ott lett volna Velünk és látta volna mit jelent szurkolni egy csapatnak és milyen egy szurkolói hangulat). A meccsről meg inkább nem ejtek szót, mert nem hittem volna, hogy a bohócligánál is lehet gyengébben játszani egy bajnokságban, de lehet! Színvonalra körülbelül egy Herend-Öskü…… Se……Amin viszont jót derültem pár napra rá és nem is értettem, hogy egyes magyar sportújságírok hogy lehetnek ennyire nemtörődöm emberek vezető lapoknál (NSO, Pepsifoci, Index) és meglepett, hogy egymást másolják….Történt ugyanis, hogy mindhárom fentebb említett lapnál olvasva a beszámolókat a skandináv bajnokságok végeredményéről, leírják ugyanazt az ótvar nagy baromságot! Hogy értsétek is a dolgot, hogy miről beszélek: az utolsó meccs előtt a Kalmar FF vezetett 3 ponttal, és 8 góllal volt jobb a második helyezettnél, és itt pontegyenlőség esetén a gólarány számít! Magyarul ha a Kalmar az utolsó meccsén kikap 5 góllal, és az ellen nyer 4-el akkor veszíthette volna el a bajnokságot. Az ellen kettő nullra nyert egyébként, míg a Kalmar FF a 88. percig 2-1-es vesztésre állt és ekkor jött az egyenlítő találat……Erre a magyar lapok egytől-egyig mit hoznak le: a Kalmar FF mesébe illő fordulattal nyerte meg a bajnokságot, és 88. percben a sírból hozta vissza a bajnoki trófeát….Mondom nem egy lap hibázott otthon, hanem az összes általam olvasott sportoldal lehozta majdnem egy az egyben ugyanazt a baromságot….Tudom én, hogy jobban mutat így egy cikk, meg többen is kattintanak, de könyörgöm azért ezek az emberek mégsem a Velvetnek írnak, ahol csak a fantáziád szab határt annak amit leírsz, hanem sportújságírók….Azt is tudom, hogy ez nem a Premier League, de azért maradjunk már a tényeknél emberek! (Kedves újságírók és leendő médiazsiványok kíváncsi vagyok a véleményetekre)!
Szóval ez volt a meccs, de ami hétfőn várt Rám az maga volt a csoda………VIP jegyünk volt ugyanis az Oskarshamn-Malmö hokimeccsre!!! Gyerekek, ha még nem voltatok élőben jégkorongmeccsen, azonnal irány az első IBUSZ iroda, és azonnal vegyetek jegyet a magyar válogatott egy meccsére mert ez szavakban leírhatatlan mennyire übergyémántkirály játék élőben nézve! Én nekem ez volt az első ilyen élményem, mert bár imádom a jégkorongot, eddig csak TV-ben volt alkalmam nézni a srácokat, ahogy üldözik a fekete szörnyeteget…..Összehasonlíthatalan…..Ég és föld…Észak és dél…. Tom&Jerry………..Hadd ne soroljam tovább….A legkeményebb pedig az, hogy ez csak a második liga(Allsvenskan), és valószínű lesz alkalmam februárban vagy március elején megtekinteni élőben egy első osztályos (Elitserien) meccset Linköppingben :D:D:D! Asszem ott lehet vizelettartási gondok lesznek a 8000-es csarnokban :D:D! Ki kellene derítenem mikor játszik a Brynäs (Vas János csapata), Linköppingben és arra kellene elmennem egy bazi nagy magyar zászlóval….Egyébként a hetek csordogálnak a maguk medrében minden napot élvezek nem kicsit, csak azok a reggel 7-órás kelések ne lennének minden másnap, mert ezeken a napokon azért hazaesni este fél 10-kor az nem a legjobb….
Amúgy most enyém a lakás egy teljes hétig, mert a francia srác hazament Strasbourgba, és megmondom őszintén megesz az unalom már itt a második nap….Eszembe jutott a Sámpi, hogy ő így nyomott le majdnem egy évet….Pfff öreg, hát nem irigyellek…
Ennyit azt hiszem dióhéjban Rólam és megpróbálok azért ennél gyakrabban tudósítani a történésekről!

András Turányik
Kurucinfó :D:D
Oskarshamn :D:D:D

Egy kis update! Olvassátok: WOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOWWWWW??????

Pictures

2008-11-12T23:38:00.003+01:00

Új képeket dobtam fel a diavetítéshez, szóval have fun.... Poszt holnap este.. Ígérem, addig is érjétek be ezzel :D:D!Amúgy a képek Kalmarban és itt készültek, mert amint már beszámoltam róla Haloween partyn voltunk Kalmarban illetve Kulturnatt volt itt Oskarshamnban előző pénteken, de erről majd később :D:D

IMÁÁÁÁÁDDDDOOOOMMM

2008-11-10T00:52:00.003+01:00

A legnagyobb magyar gyémántcelebünk ismét hallatott magáról és természetesen nem tudom megállni, hogy ne tegyem közzé az alábbi szösszenetet :D:D:D:D

Update

2008-11-06T23:15:00.002+01:00

Mr. András Turányiz van olyan kedves és megosztja Veletek az alábbi linket! Tessék elolvasni az alábbi cikket és látni a svéd nyelvet:
Rólunk

Mr. Hollywood

2008-11-05T19:15:00.003+01:00

Reggel 6:30 ZULU Oskarshamn Svédország!
Ülök a buszon úton Kalmar felé és pötyögöm a karaktereimet Nektek a blogomra, már amennyiben az ujjaim még ma felengednek!
Most nézem a buszon az információs kijelzőt és -4 fok van! Könyörgöm ez még csak november, mi lesz még akkor itt februárban?? Bocsesz, hogy ennyi ideig nem böfögtem semmit felétek ez nem lesz általános, (ezért is jutott eszembe, hogy megírom itt a bejegyzést, mert a héten nem hiszem hogy máskor lenne időm rá) de ez a hét megakáosz! Szóval ott hagytuk abba azt hiszem körülbelül egy hete, hogy a kölyköknek őszi szünetük van, és eszementül sok program van Nekik betervezve! Igazság szerint azért én nem így képzeltem el ezeket a dolgokat, azt hittem sokkal jobban fogja őket érdekelni a rengeteg változatos program! Hétfőn korcsolyázni voltunk az Arénában ahová 4 darab gyerek jött el Velünk, amit akkor még betudtam annak, hogy ez a szünet első napja, biztos alszanak (én is ezt tettem volna a helyükben). A korcsolyapálya egyébként tele volt, más emberekkel, akik hozták a kiskrapekokat zúzni a jégre jó svéd szokás szerint. Döbbenet gyerekek……Én valamelyest fel voltam készülve arra, hogy északi ország révén nyilván nem ügyetlenek a téli sportokban, tekintve az NHL-t ahol nem egy-két svéd játékos kergeti a pakkot hétről-hétre, de látni ezt azért sokkoló volt! Kapkodtam a fejem, amikor percről-percre kis golyók suhantak el a lábam mellett-között állig begombolkozva a kis sisakjukkal a fejükön. A legtöbb nem lehetett több 6 évesnél. A legkomolyabb viszont az volt, amikor megláttam egy apukát, aki a kb. 2 éves kisfiát hozta korcsolyázni! Nem hazudok gyerekek, a pici totyogott az apja mellett, korcsolya fel a lábra, a gyerek keze alá egy ilyen támászték, hogy ne essen el, azt hadd szóljon….Nagyon bánom, hogy pont ott merült le a fényképezőgépem, mert tényleg nem akartam hinni a szememnek. Szerintem fogok még ilyet látni, mert pont tegnap olvastam a helyi újságban, hogy az amúgy focicsapatnak helyet adó stadionban a gyepszőnyeget felgöngyölítették, és a pálya korcsolyapályaként fog üzemelni a tél során….Elég konkrét! Szóval a korcsolya döbbenet után, kedden lasergamezni mentünk Kalmarba. Azt már kifejtettem korábban körülbelül mi is ez a játék, de megdöbbentő volt, hogy ide is 4 gyerek jött Velünk csak! Maga a játék egyébként mocsok fárasztó 40 percet játszottunk, de bizony isten, ha Gatorade reklámot kellett volna forgatnom én lettem volna utána a megfelelő alany. A game után Kalmarban hagytuk a 4 szem gyereket vásárolgatni, nézelődni két órát és hát természetesen én sem hagyhattam ki a vásárlást! Ezúttal a stockholmi shopping után, egy pulóver és egy sapka volt az áldozat! Sámpár Zoli innen üzenem, hogy biztos isten, hogy amikor hazamegyek vagy a cuccaim fele itt fog maradni, vagy szólni kell a Masszi Gyula bácsinak, hogy készítse fel a Roburt egy kis svédországi kirándulásra!
Szerdán innebandyt játszottam, ami mocsok jó volt és állítólag (bár én szerintem ez csak protokoll) nagyon jól toltam, tekintve hogy életemben körülbelül ötször ha játszhattam! Pénteken Halloween volt ugye, csütörtökön faragtam tököt (és asszem ez volt életem utolsó faragása, addig amíg gyerekem nem lesz, mert büdös az a szar), és Anne-Louis iszonyat finom sütőtökkrém levest csinált! Egyébként ez a hét kaja szempontjából is a ledöbbenések hete volt, mert soha nem gondoltam volna, hogy meg fogom enni a sütőtököt bármilyen formában, pénteken meg ugye főzős napom volt és találtam egy svéd oldalon egy iszonyat jó receptet, amivel nem is kellett sokat szarakodni, meg finom is, de csak a gyerekeknek, gondoltam én akkor! Tudniillik pediglen, hogy csirke szárnyakról volt szó, spagetti tésztával és ugye ismertek annyira, hogy a baromfiudvar állatai közül a tollas jószágokat én finoman szólva sem kedvelem! Jelentem a boltban vásárolható csirke szárny falatkák mocsok jók! Halloween a cucc meg attól lett, hogy a csirke piros ételfestéket kapott, a spagetti meg UV- zöldet! Azt nem mondhatnám, hogy gusztusosan nézett ki, de nem is ez volt a cél ezúttal :D!
Ezután a mozgalmas hét után úgy terveztük ezzel a bohóc franciával, hogy a hétvégét a totál chilloutnak szenteljük, nem csinálunk semmit, filmet nézünk, döglünk egyebek! Mondanom sem kell, hogy nem így történt a dolog, mivel szombat délután 3 körül megcsörrent a telefon és az olasz önkéntes csaj hívott minket, hogy menjünk le Kalmarba a többiekhez bulizni estére (7 óra). Több se kellett Nekünk fogtuk magunkat buszra szálltunk 1 literes gömb (thx again Dorc), és 6 doboz 3,5%-os Carlsberg társaságában. Ugye ilyenkor szívás, az, hogy Svédországban nem vehetsz alkoholt a boltokban! A Systembolaget bezár szombaton 13:00-kor, és onnantól ha inni támad kedved marad a mellan öl, (3,5%), meg a lätt öl (mert ezeket megveheted a boltban is), vagy a bárok ahol már mint mondtam körülbelül 40 SEK egy kori nedű. Egyébként meg kell hogy mondjam hogy ez a Carlsberg közel sem olyan rossz, mint amire számítottam, csak ugye több kell belőle, hogy a kívánt hatást elérjed. A party egyébként mocsok jól sikeredett, mert a kalmari önkéntesek találtak egy fősulis helyet, ahol Halloween party volt szombat este, és elég konkrétat csapattunk hajnali 2-ig! Mondanom sem kell, hogy toltunk volna tovább is, de ez is egy svéd általánosság, hogy a szórakozóhelyek 2-kor bizony rád csukják az ajtót….Az e heti képgalériát innen fogjátok kapni, mert hirtelen ötlettől és a kereszt erejétől vezérelve a lovag bizony magával vitte a fényképezőgépét a buliba és kattintgatott szorgosan egy jó fél órát…..Remélem minél előbb fel tudom tenni a cuccost, mert amint már említettem meglehetősen sűrű ez a hetem!
Hétfőn interjút készítettek Velünk az egyik helyi újságtól, pluszban még ugye még az év elején meg lettem bízva azzal, hogy segítsem megszervezni a Kulturnattot, ami ezen a héten pénteken lesz, pluszban a Kumulusnak (fogadó szervezetünknek), is most van az a hete, amikor népszerűsítik itt a környéken az EVS-t szóval cipelnek minket mindenhova, mint a bazári majmokat….
Gondolkoztam már azon, hogy nem lepődnék meg ha valamelyik nap beállítana a házunk elé egy kamion maga után vontatva egy ilyen rácsos pótkocsit, aminek az egyik felén a rácsok kék-fehér-pirosban, a másik felén piros-fehér-zöldben pompáznának mi benn zúznánk a rácsok mögött és valami hasonló üvöltene a hangszóróból: SZENZÁÁÁCCCCIÓÓÓÓ! TESSSÉK, CSAK TESSÉK!! MEGÉRKEZTEK AZ ÖNKÉTESEINK FRANCIAORSZÁGBÓL ÉS EGY SOHA NEM HALLOTT EURÓPAI ORSZÁGBÓL MAGYARORSZÁGRÓL!IGGGGAAAZZZZZIII EGGZOTIKUM KÉREM SZÉPEN, ILYET MÉG SOHA NEM LÁTOTT JÖJJÖN EL ÉS HIGGYEN A SZEMÉNEK!HA ELJÖN MEGHÍVJUK EGY FIKÁRA IS!
Megérkeztünk Kalmarba, zárul Tunya mókatára….Mára…..

Nyugalmas napok

2008-10-26T21:08:00.005+01:00

Talán most éreztem először, hogy tök átlagos hetem volt a megszokott menetrendben! Jól jött azért ez a kis nyugger meg kell hogy mondjam, mert azért az állandó mindenfelé valő rohangálásban, mászkálásban is el lehet fáradni! A ZOO is köszöni szépen jól van (ezentúl ezt fogom használni a nyelvtanulós csoportunkra), mert ez a tökéletes kifejezés! Egyrészt az ott tanulók nagy részének az agya inkább az állatvilághoz áll közelebb, mint az emberekhez! A ZOO lakói egyébként: több teve, egy gibbon, kakas, ló, oroszlán, sas, medve, kígyó is van kettő, szóval gyarapodunk! Az új jövevény az angol oroszlán, aki én szerintem Angliában tutti, hogy hooligan volt, vagy boxoló, mert agya nulla, viszont ordít és káromkodik és habzik a szája, hogyha nem ért valamit! Félelmetes figura, baromira nem találkoznék Vele, amikor mondjuk esténként jövök haza a melóból!
De a nyugi csak erre a hétre volt érvényes, mert a kölyköknek elkezdődött az őszi szünetük és egyrészt nincsenek nyelvóráim sem a héten, ami azt jelenti, hogy többet kell dolgoznom, másrészt meg speckó programok vannak kitalálva a hétre. Holnap korcsolyázni megyünk, ami eléggé szégyenteljes lesz számomra azt hiszem, mert finoman szólva sem vagyok egy Peter Forsberg, és agyon fognak gyalázni a 4 éves kiskölykök az Arénában az az érzésem! Kedden lasergamezni megyünk Kalmarba, ami egy hasonló lövöldözős játék, mint a paintball, csak a puskákra lézer cucc van felszerelve és kapsz egy speciális ruhát ami bejelez, hogyha találatot kaptál! Ez biztos faja lesz, mert beszélgettem a Viktorral erről és azt mondta, hogy amikor ő legutóbb volt játszani, azt hitte 2 óra után összeesik a fáradtságtól…..Szerdán vár Rám talán a legnagyobb kihívás, mert innebandyt fogunk játszani itt Oskarshamnban, ami kb asszem a floorballnak felel meg, és a Lovassys bohóckodásokon kívül soha nem játszottam még, viszont a svédeknél igen-igen népszerű ez a sportág szóval itt is hatalmas égés várható! Csütörtökön uszodába megyünk Vaxjöbe, ahova remélem én is megyek, mert pancsolnék azért egyet ingyen Svédország egyik legnagyobb beltéri aquaparkjában….Pénteken meg ugye október 31 azaz Halloween, és valami speckó kaját kell majd csinálnom ezen a jeles napon.
Szóval ezek a tervek nagyvonalakban a jövő hétre….
Tegnap felfedeztük Oskarshamn éjszakai életét, mert Viktor barátom egy házibulival egybekötött túrára invitált bennünket! A party Nála jó volt, de ami utána következett hát az nem nagyon nyerte el a tetszésünket azt kell, hogy mondjam, mert túl kicsi a város és ebből adódóan helyek se nagyon vannak, ahol mondjuk a szervezetedben fegyülemlett Vilmos adagot kidolgozhatnád Magadból, de állítólag tavasszal-nyáron felébred éjszakai álmából a város és tele vannak az utcák színpadokkal, meg mulató emberekkel….
Hát majd meglátjuk, minden esetre a következő hétvége szórakozás szempontjából Kalmaré, ahová az ott tevékenykedő önkéntesek hívtak meg bennünket egy összeurópai dzsemborira! A francia srác szülei ma jönnek elvileg és itt lesznek egy hétig, persze nem a mi lakásunkban, mert egyrészt az pici is lenne hozzá, másrészt meg nem biztos, hogy Guillaume is annyira szeretné, hogy itt zúzzanak egy hétig! Egy apartmant lehet bérelni látogatók számára, ami meg kell hogy mondjam igen-igen pöpecül néz ki, szóval ha esetleg valaki arra vetemedne, hogy meglátogat majd valamikor, csak szólnia kell előre és el lesz intézve a feje fölé az a bizonyos födél!
Miközben ezeket a sorokat írom, már motoszkál az agyamban a holnapi poszt, mert nem csak magamról szeretnék azért itt irogatni a blogomban, hanem egy kicsit azokról az emberekről is akik körülvesznek a mindennapjaimban! De ez maradjon a holnap titka!

Stockholm pictures

2008-10-22T12:38:00.008+02:00

Kedves mindenki!
Végre elkészültem a stockholmi képek kiválogatásával és feltöltésével és ajánlom szíves figyelmetekbe őket! Nézegessétek élvezettel, mert nem kicsit sok időbe telt kiválogatni meg feltölteni őket!
A képek után meg desszertnek ajánlom figyelmetekbe az alábbi szösszenetet, amit mostanában ha megnyitok könnyesre röhögöm magam!
Szóval a cseresznye vagy az alma a hab tetején :

Stockholm vol 2.

2008-10-20T21:56:00.002+02:00

Na hello Mindenki! Jelentem szerencsésen visszatértem Stockholmból a kis falucskámba, mert aztán az izzó, pörgő, de mégis oly nyugodt és szép főváros után bizony Oskarshamn egy kis tanyának tűnik csak! Nem lehet leírni mennyire jól éreztem Magam, a programok is iszonyat jók voltak, amiket szerveztek Nekünk, meg a hétvégénk is 130%-osra sikeredett (magyarul azok a dolgok is nagyon jól csattantak el, amiket mi kreáltunk magunknak).
Annak a tréningnek a lényege, amin részt vettem tulajdonképpen az volt, hogy megismerkedjünk egy kicsit jobban Svédország más részeiben tevékenykedő önkéntesekkel, illetve, hogy kis betekintést kapjunk a svéd kultúra, ország specifikumaiba, továbbá hogy kicsit megismerhessük saját énünket, hogyan tudunk csapatban illetve egyedül dolgozni! Az önkéntesek neveit ne kérjétek tőlem, mert kicsit gondba lennék Velük, mert őszintén volt egy-két biodroid akivel sokat mondok, ha azt mondom ,hogy 2 mondatot beszéltem. Inkább megpróbálom összeszedni ország szerint ezt a díszes társaságot! Volt egy jelentős német kompánia (7fő), akik 1 kivételével mind iszony jó fejek voltak és örültem is Nekik, mert legalább tuningoltam egy kicsit a német tudásomat is, egy cseh leányzó volt, egy finn, egy norvég, két olasz, én, francia, két olasz, két török, nameg egy ruszki……PFFFFFFFFFFFFFFFFFF……Rájöttem, hogy igazából gyűlölöm az oroszokat, de tényleg…..Egyrészt a történelmünk miatt is egy kicsit, mert azért a rohadt anyjukat, de efelett még szemet tudnék hunyni, ha nem viselkednének úgy mintha ők lennének az atyaúristenek mindenütt! Ez a burzsoá köcsög, akinek a vére helyén is olaj csörgedezik szerintem, (de annyi, hogy abból Petter Solberg barátunk 3 idényt 102-es oktánszámmal vígan lenyomna) olyan szinten adta elő a cárovnát, hogy azt nem hitem el! A tréningekre nem jött el, merthogy az x 100 eurós csizmáján kívül Neki más nincs….. Az ebédnél tippppiikkkuuuusss kiskorától belenevelt arisztokrata villa és késfogás (tudjátok a kar nem, csak a csukló mozog és a hát egy karóhoz van kötve), mi a Guillaume-mal amikor megláttuk ezt szó szerint sikítva rohantunk ki az étkezőből, mert kínosnak éreztük kicsit, hogy mindenki minket bámul ahogy fulladozunk a röhögéstől….Utána meg ugye magyarázhattuk a többieknek a különféle kamumeséket, hogy miért is röhögtünk…. A cárovna természetesen a félezer eurós palmtopjára 5 percenként ránézett és 10 percenként pötyögött valamit a krix-kraxaival….Aztán meg vígan meséli Nekünk, hogy ő már igazából ötször volt itt Stockholmban és már kicsit unja, de ha gondoljuk bulizni elmehetünk az ő kedvenc helyére, ahol mint kiderült legutóbbi alkalommal 1500 SEK-át sikerült otthagynia egy este alatt!! Hogy az öreganyja pucsított volna be az Auróra ágyúja elé, amikor először elsütötték azt….ZDOCHNE az ilyennek, de komolyan…..
Huhh vissza kell fognom magam mert még szívszélütést kapok itt a monitor előtt…Egyébként a többiekkel nem volt különösebb bajom, szegény olasz gyereken visítottunk még sokat az angolja miatt, de hát arról meg nem tehet, hogy nem tudja leküzdeni azt a furcsa akcentusát.
Kedden egyébként csapatépítő tréning és programok voltak, szerdán előadás volt a svéd kultúráról, illetve csoportokban dolgozva össze kellett dobnunk másnapra egy témát (mi a svéd történelmet kaptuk), csütörtökön meg egy kalandpark keretei között próbálhattuk ki mire is vagyunk képesek, majd látni fogjátok a képeken, hogy miről is volt szó!
Pénteken találkoztam a Doresszal, meg a Gáborral, akik csütörtök éjjel érkeztek Stockholmba és nem kicsit voltak fáradtak a hosszú út, meg a reptéri éjszakázás után, szóval a közösen tervezett programok közül se pénteken se szombaton semmi nem valósult meg, magyarul vissza kell jönniük Svédországba :D:D! Pénteken sikeresen felfedeztük Stockholm éjszakai életét…………..Erről ennyit nem fogom itt leírni a dolgokat, mert nem lehet, a lényeg hogy eléggééééééé konkrétan tudnak szórakozni a svéd fiúk-lányok horribilis árak mellett!
Szombaton elővételes jegyünk volt egy stockholmi hip-hop fesztiválra, ahol délelőtt workshopok voltak ingyenesen (a francia táncikált is, én a Doreszékat kísérgettem az ócska kis ladikjukhoz), majd utána este egy iszonyatosan jó táncshowt néztünk meg, amiből részleteket is láthattok amennyiben sikerül kiderítenem hogy kell videót feltölteni a blogra…….
Nagyvonalakban ennyit, mert egyszerűen tényleg nem tudom leírni azt a rengeteg dolgot, érzést, ami ott ért engem, illetve ami megfogott! De a lényeg, hogy még megyünk vissza kétszer :D:D:D. Már alig várom………………….Ha valaki bővebb beszámolóra kíváncsi az MSN-emet tudjátok :D:D!
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::STOCKHOLMAMAZING::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

UI: Szeretném ezúton megköszönni az www.szegenygazdagok.blog.hu íróinak, hogy a blogom ott szerepel a kedvenceik között, és remélem élvezettel, olvassátok az élményeimet ebben a gyönyörű országban! Kitartást Nektek bármi is legyen az igazság ;)!

Helyzetjelentés vikingország fővárosából

2008-10-15T00:25:00.002+02:00

Hát régen írtam már tény és való, szóval azt hiszem, az a legelső hogy bocsánatot kérek a blogom parányi, ám annál lelkesebb olvasótáborától. Azt sem tudom, már hol hagytam abba legutóbb , de azt hiszem a hétfői csapatépítő tréningről, meg egyéb svéd dolgokról papoltam Nektek!
Hát a hét érdekesen telt….Átkerültünk egy új nyelvi csoportba, ami egyszerűen tragédia ez az egy dolog nagyon nem tetszik az itteni rendszerben. 16-an vagyunk egy tanárra, ami szerintem rengeteg, de ezzel még talán nem is lenne probléma, ha azok a köcsög emigránsok is annyira akarnának megtanulni svédül, mint én. A véleményem az emigránsokról és a svéd kormányról illetve kettejük sajátságos kapcsolatáról azt hiszem egy későbbi külön posztban szót ejtek majd, de kanyarodjunk vissza kicsiny SFI csoportunkhoz. Van kb. 8 arab, 3 sárga (fingom nincs honnan, és hogy őszinte legyek nem is érdekel), 2 bosnyák, egy lengyel meg egy ruszki, aki a legnagyobb szégyen, meg vagyunk ugye mi. Amiért iszonyat pipa vagyok, hogy ezeken a senkiházi sehonnai embereken, főleg az arabokon meg a kozákon látszik, hogy abszolút nem is akarnak megtanulni svédül. Egy arab gyerek például 1 éve van Svédországban, de egy épkézláb mondatot nem tud összerakni, és ha kérdezni akar a tanártól valamit, angolul, vagy valami ahhoz hasonló szófoszlányokkal próbál nyökögni, kérdezni. Mire a tanár kibogozza mi is akart lenni a kérdés, elmegy az óra tizede. Iván elvtárs meg a legnagyobb szégyen…….3 éve van Svédországban, és nem beszél svédül???????? Hát az mennyire a legalja! Az ilyeneket úgy toloncolnám vissza a tajgára mohát nyalogatni, hogy azt is elfelejtené mi az a vodka! A legnagyobb gond tényleg az, hogy félek, hogy ilyen környezetben a büdös életben nem fogok megtanulni úgy svédül ahogy én szeretnék (mondjuk olyan szinten, ahogy a németem van)! Bíztató viszont az, hogy a melóhelyen, körülbelül ha arányokat kell mondanom már 30-35% svédül tolom a mondandómat, és hogy kiküszöböljem az SFI-s lemaradást mindent megkérdezek, hogy mondják svédül ezt meg azt!
Érdekes a helyzet svéd nyelvi szempontból azt kell hogy mondjam….
Csütörtökön talán az egyik eddigi legjobb programom volt a melót illetően, mert az uszodában víziröplabdázni voltunk a kölykökkel, ami egyrészt mocsok jó elfoglaltság, mert ökörködhetsz ezerrel, másrészt meg mozgásnak sem utolsó! Pénteken a főzős napomon gulyás volt a menü, és ami kifejezetten dagasztotta az amúgy sem kicsiny egómat, az az, hogy egyre többen szeretnének csatlakozni a péntek esti főzőcskéhez! A probléma viszont, hogy amint már említettem a konyha túl kicsi, és maximum 4 emberrel tudok ott együtt dolgozni, de ez még a jövő zenéje meglátjuk mi sül ki a dologból….Lehet, hogy profi szakácsként térek vissza Oskarshamnból!
Ennyit az otthoni dolgokról, térjünk is át a legfontosabb tárgyra! STOCKHOLMBAN VAGYOK!!!!!! Az általam látott fővárosok legszebbikében, ami durva, mert azt hittem Párizst nem verheti semmi, de a gallok fővárosa leszorult a dobogó második helyére! De ne szaladjunk ennyire előre az időben, mert utazásunk is kissé kalandosra sikerült! Az előző hétfői meetingen Claudia a fogadó szervezetünk főkordinátor nagyasszonya megkérdezte tőlünk, hogy hogyan szeretnénk eljutni Stockholmba: Oskarshamnból vagy a többi önkéntessel együtt buszozva Kalmarból! Mi természetesen szociális lények révén a kalmari megoldást választottuk, ami mint kiderült hiba volt! A busz hétfőn reggel 7:00-kor indult volna Oskarshamnból Kalmarba, amit lekéstünk így egy átszállásos megoldással mentünk, ami vonatot takart! Itt jött be a probléma, mert, ami iszonyatosan meglepett, hogy a svéd államvasutak rosszabb, mint a magyar, történt ugyanis, hogy 30 perces késéssel futottunk be a kalmari pályaudvarra, ami elég nagy szégyen! Természetesen a buszt lekéstük és 9:05 helyett 11:05 kor indultunk Stockholmba és a busz, amivel mentünk 12:30-kor ért be az oskarshamni buszpályaudvarra, magyarán szólva a semmiért keltünk fel 5:45-kor és utaztunk feleslegesen! Az út 6 óra volt, amiből 2-öt elfifáztam a notimon, eleovastam az új Stephen King regényt, ami szörnnyyyyűűűűűűűű (Melusnak innen üzenem, hogy még könyvtárból se!!!!) és meg is érkeztünk Stockholmba!
Hihetetlenek a svédek, hogy képesek voltak úgy felépíteni a fővárosukat, hogy egyszerűen nem érzed a „big city” feelinget, rengeteg park, rengeteg szikla, amikre gyönyörű házak épültek, és ami a varázsát adja az egésznek az a tenger! Nem hiába nevezik észak Velencéjének, a különbség a puttó digó koszfészekhez képest, hogy nincsenek esernyőerdők az arcodban, nincsenek japó turisták, ééésss a legfontosabb hogy nincsenek azok a köcsög férges büdös galambok, akik telefossák a várost és köztük téged is, továbbá nem terjeng matéria szag az arcodba, ha beleszagolsz a levegőbe. Olyannyira nem, hogy a városban annyira tiszta a tenger, hogy bárhol horgászhatsz, és rengeteg hely van, ahol fürödhetsz is a tengerben! Mindezt természetesen fotókon is prezentálni fogom Nektek, de arra még várnotok kell, mert a tipikus városnézés holnap lesz! A hely, ahol lakunk nem is hotel, inkább ilyen diákszálló féleség de kőkemény hotel színvonalon. Ma csapatépítő tréning volt faja kis feledatokkal, ami holnap szerintem folytatódik, szóval megyek is mert nem akarok zombiként odaülni a reggelizőasztalhoz! Jelentkezem még innen, don’t worry!

Fika&kaka

2008-10-07T14:02:00.003+02:00

Tegnap csapatépítő tréningen voltam……..A dolog arról szólt, hogy a Kalmar megyében tevékenykedő összes önkéntes a contact emberével együtt eljött ide Oskarshamnba, mert van itt egy kisebb adventure park, ahol szerveznek ilyen outdoor dolgokat! Mondanom sem kell, hogy iszonyatosan élveztem a dolgot! 2 csapatra osztottak szét bennünket és ez a két csapat versengett egymás ellen a délelőtt és a délután folyamán! Volt minden kérem szépen, szögbeütés fába kalapáccsal ügyetlenebbik kézzel, pókháló, két köteles mászás, teszt, tömegsí….. Az nem különösebben foglalkoztat hogy a jobb farpofámon akkor zöld-lila-mályva nonfiguratív természetes tetoválás van egy eséstől, hogy az a Tatoo magazin címlapjára is pályázhatna! A lényeg hogy nagyon jól sikerült a program, és a még lényegesebb, hogy nyertünk :D! Természetesen reggeli ebéd, fika, kaka minden volt! Most itt azt hiszem, álljunk is meg egy szóra, és mielőtt azt gondolnátok, hogy az előző posztból visszamaradt élményeimet tuningolom még egy kicsit, megnyugtatok mindenkit, hogy nem!
Fika: a svédek szerintem eddigi élményeim szerinti legjobb dolga, ha gasztronómiáról és étkezésről van szó! Napjában 3-szor minimum van fika a munkahelyeken is, meg úgy általában mindenhol, és ez tulajdonképpen kávézással/teázással egybekötött sütikézést jelent! A fikához fogyasztott sütemény összefoglaló neve a kaka! Ez van gyerekek, a kulturális különbségek bizony nyelvi szinten is jelentkezhetnek :D:D! Egyébként iszonyatosan jó dolog tényleg, leülsz beszélgetsz közben megiszol egy kávét, megeszel egy sütit, aztán még egy kávé még egy süti, aztán még egy kör! Én még itt olyan fikán nem voltam ami ne tartott volna legalább ¾ óra hosszat! Meg kell jegyeznem továbbá, hogy a svéd konyha és a svéd gasztronómia számomra eddig semmi különöset nem nyújtott, de viszont a süteményeik azok beszélnek, a kókuszgolyón át az aprósüteménytől a krémes cuccokon át mindegyikmosok finom! De a cocobolljuk egyszerűen verhetetlen!
Ha már ennyire belemélyedtünk a gasztronómia végtelen erdejébe, további kulináris élményeimet osztom meg Veletek! Most pénteken átestem a tűzkeresztségen és megvolt az első főzőórám a kölykökkel, ami elég jól sikerült! 3 gyerekkel főztem együtt, ami azt hiszem pont elég lesz mivel a konyha benn finoman szólva sem nagy, és ha főzök egy kaját 3 gyerek még pont az a mennyiség akinek munkát tudok a kezébe adni és oda is tudok figyelni Rájuk, hogy ne legyen unalmas se Nekik a dolog, se Nekem! Egyébként a menü rakott krumpli volt, és osztatlan sikert aratott! Mocsok nagy mákom van azzal, hogy itt Svédországban is van tejföl, ami bár kicsit sűrűbb, mint a miénk, ízre kopp ugyanaz, sőt van egy rakat ízesített változata is! Tehát nincs semmi akadálya annak, hogy totális magyaros íz orgiát varázsoljak a svéd asztalokra! Mondanom sem kell a skandináv pajtásoknak nagyon bejönnek a Kárpát- medence fűszeres ízei és ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy kisebbfajta sztárokként vagyunk elkönyvelve itt!
Mindenhova visznek minket, elvileg interjút fognak készíteni Velünk a kalmar megyei újságtól, helyi politikusokkal fogunk találkozni, meg ilynek, VIP helyünk lesz az oskarshamni jégcsarnokban, a helyi hokicsapat meccsén! Szóval azt hiszem nem fogunk unatkozni a jövőben sem! Következő héten meg csapatunk Stockholmba egy hétre, amit iszonyatosan várok már! Legközelebbi bejelentkezésem onnan várható, de azért figyelgessétek a blogot mert ki tudja mikor írok legközelebb!

Információ!

2008-10-04T23:20:00.001+02:00

Feldobtam az új képeket az utóbbi másfél hétről, tessék őket bátran nézegetni!

Begfáztab.......

2008-10-04T13:30:00.002+02:00

……….nem kicsit; nagyon! Bár ez baromira nem ér engem meglepetésként így az ősz beköszöntével, mert hozzászoktam már ahhoz, hogy októbertől márciusig gyakorlatilag egy kamionnyi ZEWA elfogy legalább, a bökkenő az, hogy ennek a kamionnak a felét általában más emberektől szoktam elkérni: a Nincs véletlenül egy zsepid? mondat kíséretében! Itt meg folyamat figyelnem kell arra, hogy mindig legyen Nálam egy 10-es pakk, mert különben igazi svéddé válnék, aki egyszerűen nem használ zsebkendőt! Kedves olvasó, ha épp táplálkozol, kérlek, azonnal hagyd abba a poszt olvasását, vagy fogadd el, ha tovább olvasol fél óráig nem eszel! Igen, kedves mindenki jól láttad, nem nagyon szeretik a zsebkendőt skandináv barátaink! Hogyan oldják meg akkor eme kicsinynek tűnő, ámde néha hatalmas problémát? Nem, nem a néhol jól bevált futballista/orosz módszerrel! Annál rosszabb: fogja horkant egy jó nagyot felhúzott orral, azt probléma megoldva és utána vagy köp egyet vagy nem, embere válogatja….Én az első pár napban azt hittem ez valami rossz vicc, vagy csak rossz emberekkel találkoztam, de aztán rájöttem, hogy nem kérem szépen ez a rideg valóság! Mondanom sem kell, nem egy felemelő érzés, amikor mész az utcán és egy faja kis skandináv csaj prehisztorikus módon oldja meg az „orrfújást”!
Nem csak ez az egy dolog lepett meg a svédekkel kapcsolatban idekinn! A következő, amit egyszerűen nagyon nehezen fogad be az agyam az a következő: egyszerűen idekinn fordítva működik majdnem minden nyílászáró és majdnem minden kulcsot is fordítva kell bedugni a zárba! Lehet, hogy ezen most nevettek, hogy ez egy milyen kicsi kis szar probléma, amihez pikk-pakk hozzá lehet szokni, hát jelentem, hogy baromira nem! Mert ha 24 év alatt hozzászokik bizonyos dolgokhoz az agyad azt elég nehéz kitöröltetni Vele, szóval küzdök rendületlen, de kitartóan az ajtókkal, a kulcsokkal, és a mindenhol jelen levő gyerekzárakkal is! Ennyi lehúzás után most jöjjön egy-két pozitívum, illetve kezdjük egy alapvetően jó dologgal, amivel én otthon sem és itt sem értek egyet!
Mielőtt kijöttem ide Svédországba, sokan mondták, hogy a bevásárlásnál vigyázzak, mert hogy a skandináv országokban mennyire hűde szigorúan veszik a heti 40 órás munkarendet, és hogy felejtsem el azt, hogy én itt akármit is nyitva fogok találni hétvégenként! Jelentem a skandináv országokat is fenékbe billentette már a kapitalizmus nagyura, és szó sincs ilyenről! A hozzánk legközelebb eső NETTÓ szombaton 6-ig, vasárnap 1-ig van nyitva, a LIDL szintén valahogy így, de amin aztán végképp ledöbbentem, hogy van benn a belvárosba egy nagy bolt körülbelül akkora lehet, mint mondjuk a Balaton Plaza CBA, na ők hétfőtől vasárnapig 8-22-ig tolják az ipart! Abban viszont nem kételkedem, hogy a hétvégén ott dolgozó alkalmazottaknak nem éri meg hajtani az igát, nem úgy, mint az otthon nyomuló TESCO zombiknak akik ugye muszájból mennek hétvégén is dolgozni havi 80-ért, mert ha nem megy repül! Találkoztam Guilleaume révén egy francia szakácsgyerekkel, aki heti 4 órában dolgozik egy suli konyháján, magyarul a szakács szakma legalja mondhatni 4 órában, havonta 20000 SEK-t keres, egy hónapban csak ezzel a melóval (mondom 25-30 a szorzó), lehet kalkulálni…..
Huhhúúú, most jut eszembe apropó iskolai konyha a héten volt szerencsém a Valhalla suli menzáján étkezni, mert egyik nap dolgoztam délelőtt és Maria az itteni pótanyám volt olyan kedves és meginvitált egy ebédre a kantinba! A rendszer Svédországban a következőképp működik: az iskolai étkeztetést 100%-ig minden gyerek esetében az állam fizeti ebbe benne van a tízórai és az ebéd! Délidőben, ha a gyerek megéhezik 3-4 fajta kajából választhat, gyümölcstál, üdítő, 3 fajta saláta , rostos gyümölcslevek min. (előírás) 50%-os gyümölcstartalommal……A dolog meg nem úgy megy ám, mint otthon, hogy Bajszos Icuka akkora cundert rak a merőkanálba, hogy azt bármelyik Iváncsik-testvér is megirigyelné és ennek eredményeként a borsófőzelék 2 szem zöld golyóként materializálódik a gyerek tányérján, hanem önkiszolgáló rendszer van, mindenből annyit veszel amennyi épp jólesik, és nem kell könyörgő szemmel bámulnod valamelyik brünhildára, hogy csókolom egy kenyércsücsköt még kérhetnék……Szóval más világ, nem kicsit!
Ennyit mára pajtások, mert takarítanom kell meg miegymás holnap még azt hiszem jelentkezem, vagy hétfőn, attól függ, hogy sikerül az este!

A mérleg másik nyelve

2008-09-29T21:36:00.001+02:00

Csak, hogy igazoljam az elméletem és az előző poszt nem egy rassz, vagy egy faj ellen szólt elmesélem Nektek a hétvégémet. A péntek esténk Guillaumemal iszonyat szarul sikeredett, mert egy éjszakai focin kellett dolgoznunk, illetve hát még ha dolgoznunk kellett volna……Ezt az éjszakai focit minden évben egyszer rendezik meg itt Oskarshamnaban az általános/középiskolások részére. Azért írom így, mert még mindig nem tisztult le Nekem itt az oktatási rendszer mibenléte, meg hogyléte hogy akkor most mettől meddig ki kicsoda! Lényeg a lényeg h körülbelül 12-17 éves korú kölykök rúgják a bőrt csapatokba tömörülve! Először csoportmeccsek majd értelemszerűen egyenes kiesés! Semmi gond nem lett volna ezzel, ha tényleg azt kellett volna csinálni, amit elképzeltünk, meg amit még az első héten mondtak Nekünk, miszerint majd üdítőt árulunk a gyerekeknek, meg a belépőket nézzük, meg segítünk esetleg az eredményjelző kezelésében, bíráskodunk, ilyenek…..Na ebből egyik sem valósult meg, mert a fent említett dolgokat vagy megcsinálták helyettünk a szabadidős tanárok, vagy a fiatalok, akik jelentkeztek önkéntes munkára. Mi Zerbes pajtással magyarán kimondva ba--tuk a gyöpöt a lelátón körülbelül este 6-tól éjjel egyig! 9-kor megérkezett a helyi Dévényi, hogy fokozza a hangulatot! Mondhatom remekül sikerült is Neki visszakalauzolni bennünket a Bravo Hits 2 hangzásvilágába! Annyira Lovassy-klub 9. osztály feelingem volt gyerekek, hogy az valami iszonyat! Én körülbelül a második megahit után elkezdtem magyarul „beszélni” a lelátón, Zerbes a harmadikig bírta körülbelül, hogy „megdicsérje” ő is anyanyelvén az ürgét! A lényeg, hogy ott voltunk, láttunk ilyet is, és epekedve várjuk mindketten a rendezvénysorozat következő megmozdulását, ami éjjeli röplabda lesz novemberben! Lehet, arra a napra kiveszek egy szabit…….!
Ez volt a péntek röviden és tömören, a szombatunk elég jónak ígérkezett, mert lezsíroztunk magunknak egy fasza kis házibulival egybekötött hip-hop partyt egy Hultsfred nevű kisvárosban, ami cirka egy órányi buszút innen! A meghívást egy vietnámi sráctól kaptuk, aki néha táncol a G. csoportjában, és mi természetesen nem mondtunk nemet a kedves invitálásra!
Hultsfredbe a srác barátjával, Alexanderrel mentünk aki szintén vietnámi származású (értsd ezalatt azt, hogy itt született már Svédországban). Thai a házigazda a buszpályaudvaron várt már minket, elmentünk Vele kajálni az éttermükbe (23 éve van kajáldájuk a szülőknek), és mocsok mód teli ettük magunkat nagyon jó vietnámi kajával! Aztán irány a Thaiék háza, ahol az áll a ház alapzatát verdeste az ámulattól! Akkora plazma TV a nagyszobában, amekkorát még bemutató TV-nek sem láttam otthon egyik műszaki áruházban sem, ugyanez a kölyök szobájában, 750 rongyos masszázsfotel, ami ha akarod akár zene ütemére masszíroz, digitálisan állítható zuhany 13 foktól-45 ig……….Meg még sorolhatnám…..
Itt sikerült egy kicsit feltölteni porzó vesénket, majd go to the party! Maga a hely nem volt túl nagy, meg elég kevesen is voltak, de iszonyat jól éreztük magunkat Zerbessel, mert a zene is mocsok jó volt, meg hát ugye amint meghallják, hogy angolul beszélsz, egyből jönnek a szokásos kérdések :D! Megkaptam már sokadszorra a Speaket, és sajnos gyerekek manapság már nem a borokkal, a paprikával, a pusztával, a gulyással azonosítanak be bennünket, hanem Speakkel! A hely számomra mocsok drága volt, mert bár a beugró csak 30 SEK volt és ez itt tényleg nagyon csak……., pl egy kori sör 55 SEK (30 a szorzó), szóval ott már nem nagyon ittam :D! Másnap délután ebéd az étteremben, ingyen megint ofcorz :D, aztán jöttünk haza! Mocskos jól éreztük magunkat tényleg és már le van fixálva a következő progi is a srácokkal Vaxjöbe megyünk október végén valami összázsiai találkozóra :D! A hétvégéről a képeket feldobom még ma, ha a kedves lakótársam hazaér a munkából! Legyetek jók, majd még jelentkezem valamikor………

18-as karika

2008-09-27T14:02:00.002+02:00

Megragadom a szombat délutánt, és írok Nektek egy kis új szösszenetet! Úgy gondoltam, hogy ma beszámolok egy kicsit a 2 hét alatt történt totális ledöbbenéseimről, furcsaságokról! Előre is elnézést kérek, hogy a poszt egy részében igen durva kifejezések és vélemények fognak elhangozni, de kicsit át kell, hogy vigyem az érzéseket oda Magyarországra! Akkor legyünk is túl azt hiszem az oltós részen, mert az már nagyon kikívánkozik belőlem!
Járunk ugye a francia sráccal svédórákra egy héten négyszer, és egy alkalom 3 óra, szóval elég intenzív a dolog, ami nem is baj, mert hát ugye valószínű, hogy így minél előbb megtanulunk svédül! A svédórák az SFI (Swedish for Imigrants) program keretében zajlanak idekint, ami azt takarja, hogy pénzért minden Svédországba jött külföldit megtanítanak svédül! A csoportban vagyunk ugye mi Guillaume barátommal, egy lengyel 40-es házaspár, egy portugál srác, néha egy arab csaj, meg történetünk főszereplője NGA (ejtsd nije vagy mi a tököm) aki Vietnámot képviseli a mezőnyben! Bogyó barátom azt hiszem át tudja érezni majd a következő szituációt, mert Neki is volt már hasonló élményben része! Nem vagyok rasszista, de nem értem hogy ez a kis tümmedvény mit keres Európában azon belül Svédországban, Oskarshamnban és főleg az én SFI csoportomban? Hogy miért ez a nagy felindulás? Jogos a kérdés! Kezdjük ott, hogy édes arany bogaram a csoffadt kis vietnámi nyelvén kívül semmilyen emberi nyelvet nem beszél, se angolt, se franciát, se németet! Semmit! Amikor megpróbál megszólalni „svédül” körülbelül úgy hangzik, mintha egy épp haláltusáját vívó sárgarigó utolsó csippanásait hallanád, és lófaszt nem értesz belőle! De még ezzel sem lenne semmi gond, bár iszony idegesítő, hogy a csoport bármely más tagjának 4 másodperc összerakni egy mondatot NGA-nak körülbelül ez a művelet 1 percet vesz igénybe még egy olyan alap szintű mondatnál is mint a Jag heter András (Andrásnak hívnak)! Ezt is el tudnám még fogadni, de azt hogy 3 órán keresztül, ha kérdezik, ha nem, próbálja utánozni a tanár minden mondatát, meg a mieinket is, és egy gigantikus madárfészekké varázsolja a tantermet, és csipog ott Nekem mintha muszáj lenne, na azt már nem! A tanárnő is hiába próbálja elmagyarázni Neki, hogy ez nem magántanári foglalkozás, hanem vannak rajta kívül a teremben, nem érti meg, és vigyorog jó ferdeszemű módjára, Rád vagy a nyelvtanárra! A kedvenc részem az, amikor minden órán, amikor ki kell tölteni szöveget, vagy odaírni a képek mellé, hogy mi mit jelent! Ugye NGA itt is folyamat le van maradva, mint a Babocsaspuszta-Keszőhidegkútgyönk között közlekedő MÁV szerelvény, és odafordul hozzád mutogatva a kis görcs ujjaival arra a szóra, amit nem tud, vagy nem ért és várja hogy majd én Ho Si Minh-t megszégyenítő folyékony nyelvtudással elmondom Neki mit jelent az adott szó! Közben természetesen vigyorog Rád…Hát az anyádat azt! Hab a tortán, hogy nem tudja mi Vietnám fővárosa, nem tudja mennyien laknak ott, és hogy mekkora a területe körülbelül! Köszönjük NGA leülhet: elégtelen! Egyébként nagyon hatékony megoldással rá lehetne venni arra, hogy ne csipogjon, és hogy ejtse ki rendesen a szavakat és még a kultúrájára, az országára is emlékeztetnénk! A bambusz köztudottan, ha bőven öntözik naponta akár 90 centimétert is képes nőni (ezt a módszert előszeretettel alkalmazták NGA nagyszülei is a vietnámi háborúban), ha locsolják! Szóval NGA lekötöz, bambuszcserje alá kihegyezve, azt fél óránként egy locsolókanna víz, hadd növekedjen a kicsike….Azt hiszem 4 órán belül megértené, hogy kell viselkedni egy órán, meg megtanulna beszélni is nemcsak csipogni!
Szeretnék mindenkitől elnézést kérni mindenkitől, akit esetleg megsértettem ezzel a szöveggel,(bocs Bag :D:D), de ha átélnétek ezt, ugyanígy gondolkodnátok! Ennyit az SFI-ről és NGA-ról következzen a többi meglepő és mulatságos történet!
Mostanában ugye, elég érzékeny vagyok a hajamra, mert amíg ez a kevés van, ki kell használni, és kezdeni kell vele valamit, elkezdtem tehát érdeklődni fodrász iránt mert igencsak elkelne már egy nyiratkozás! Nem kicsit volt kiábrándító hallani, hogy például a Viktor 600 SEK-t hozzávetőleg 18000 fizetett egy festésért és vágásért! Elvileg megtaláltuk közösen a megoldást, mert azt mondták, hogy keresnek végzős fodrász tanulókat, és ők sokkal olcsóbban megcsinálják Nekünk! Ez a sokkal olcsóbban kb sztem 200-300 SEK-körül lesz 6000-9000 között, ami még mindig horribilis számomra, de mégsem 18 ropi…..
Iszonyatosan ledöbbentem egyébként mennyire kedvesek itt az emberek, és mennyire közvetlenek! Szóval innen üzenem mindenkinek, aki úgy gondolja, hogy az északiak hidegek és antiszociálisak, hogy ez egy baromság! Guillaume valamelyik spanjának szülinapja volt és a kölyök kitalálta, hogy odamegy az utcán járókelőkhöz és megkéri őket hogy kívánjanak Boldog Szülinapot a haverjának, miközben ő ezt felveszi kamerával! 10 emberből 10 iszonyat aranyosan egy fintor nélkül azonnal igent mondott és 10-ből 10 beszélt természetesen angolul az építőmunkástól a tabakosnénin keresztül a rendőrön át mindenki!
Szóval van mit tanulni innen, és jézusatyaég ez mennyire az eleje még az egy évnek……Pfff!
Holnap is lesz új poszt, de most kocc, mert kong (nem a viet hála az égnek) a hűtő az ürességtől!

Friss

2008-09-21T19:20:00.003+02:00

Feldobtam az új képeket a bal oldalon a diavetítésre klikkelve máris Svédországban érezhetitek magatokat , szóval lehet szorgalmasan nézegetni őket, meg akár kommentelni is, amit akartok! Szeretném minden kedves olvasómtól elkérni a skype azonosítóját, hogyha van, hogyha esetleg kommunikálni szeretnék Veletek, vagy Ti Velem akkor ezt meg tudjam tenni (erre az emailre dobjátok:www.tunya22@gmail.com)! Jövő héten remélem, már a munkahelyi dolgokról is tudok írni egy-két infót! Zseniálissss lesz, már előre látom:D!Tényleg bocs a kevés posztért, de nem nagyon van időm írni! Megpróbállak persze benneteket minél többször, gyakrabban informálni az itt lévő dolgokról, de tényleg sűrű a heti progink, ami abszolút nem baj mert nincs időm unatkozni!
Take care! A Gino teamnek meg üzenem, h a kalmari fiúk is nyertek Hollandiában az UEFA kupában, szóval számomra csak a győzelem az elfogadható mindkét soron következő meccsen!

Halló….Halló….Föld jelentkezz.............

2008-09-19T15:36:00.004+02:00

Itt Tunya a Sverige bolygóról……..Do you hear meee?? I hope so….Hát gyerekek egyszerűen nem tudom, de tényleg nem tudom szavakba foglalni ami itt történik Velem! Csak ülök itt snussel az arcomban és ütöm a betűket hogy írjak valamit, de egyszerűen ezt nem lehet; ezt látni kell, érezni kell….Áhhhhhhhhhhhh hihhhhetetlen, de tényleg!

Hol is kezdjem? Először is elnézést kell kérnem tőletek kedves olvasóim, hogy egy hete nem írtam semmit sem a virtuális noteszomba, de tényleg nincs időm! Talán ott hagytuk abba, hogy előző vasárnap! Hétfőnként szabadnapos vagyok, de az első hét révén be kellett mennem a munkahelyemre, elintézni hivatalos dolgokat, mint pl. bankkártya, telefonkártya stb, stb. Viktor és Maria maximálisan segítőkészek és kedvesek voltak eljöttek Velem a bankba kártyát igényelni, segíteni elintézni a dolgokat; mondanom sem kell h a két művelet, nem tartott egy óráig sem. (Nem úgy mint kedves kishazánkban, ahol ha telefonkártyát vagy bankkártyát igényelsz az egész napod, de minimum egy délelőttöd rámegy a dologra). Kedden volt az első napom a „munkahelyemen”, ami egy óriási játszótér lesz számomra, most már látom! Annyi dolgom volt hogy ping-pongoztam a gyerekekkel, beszélgettem Velük tulajdonképpen semmi extra.

Ami az első igazi kihívás volt az a szerda volt, mert gulyást kellett csinálnom a staffnak a másnapi összejövetelünkre. A gulyással magával nem lett volna probléma, ha normál módon csinálom azaz sertéshúsból ,de mivel Guillaume nem eszik disznót muszlim lévén, a marhahúst kellett preferálnom, ami nem egy egyszerű történet, mert sokkal több idő kell neki, nomeg nem is csináltam még soha! Természetesen felesleges volt a para mert mocsok jó lett a cucc, igaz h 3 órába telt míg megfőtt a hús, de vajpuha lett és a fűszerezés is igen pöpecül el lett találva! A Hogyan készítsünk marhahúsból tökéletes étket című „könyv” első részét már érzésként volt szerencsém megtapasztalni a mosonmagyaróvári Németh-klánnál jópárszor, de én magam még soha nem dolgoztam eme ízletes állat húsával!Szóval a „könyv” második fejezete is kipipálva, igen nagy Nike szimbólummal!

Az apropó amiért a gulyás készült, az a következő: csütörtökön a két ifjúsági center dolgozói azaz: Maria, Viktor, Guilaumme, Robert, Kibe, Annike, Lasse, stb… kimentünk egy közeli szigetre két napra, hogy megbeszéljük a terveket az őszre! A helyről magáról nem tudok egyszerűen semmit mondani mert a képek magukért beszélnek…..Két napig voltunk kint, de nem tudtam betelni azzal a látvánnyal, amit a Balti-tenger és szigetvilága nyújtott……El tudnám itt képzelni az életemet asszem öreg koromban! Hallgatni ahogy a sziklákat finoman nyaldosó hullámok elérik a partot, nézni ahogy a sirály alábukik a napi betevőért, közel, s távol bámulni a tűleveveles erdőket amik a környező szigeteket borítják….Awesome….(Azt hiszem elkezdek írni egy Harlequin regényt is :D:D).Kezdem megérteni, hogy a svédek, hogyan tudnak ilyen nyugodt természetű emberek lenni.

Node kanyarodjunk vissza a meetinghez: baromira nem fogok unatkozni idekinn a munkahelyemen sem ebben már biztos vagyok! Keddenkén uszoda a kölykökkel meg Kibével, víziröplabdával fűszerezve, szerdánként mászófal benn a munkahelyen, csütörtök ping, pong, billiárd, tengés-lengés, és péntek a főzőnapom, amikor is egyszer magyar kajákat zúzunk majd a csimotákkal, majd következő héten valamelyik európai ország nemzeti ételét készítjük el együtt! Közben persze minden második héten lasertag itt a városban! Abban reménykedem, hogy a gyerekek is úgy fognak hozzáállni ezekhez a dolgokhoz, mint ahogy én állok hozzá, de szerintem nem lesz baj ezzel sem! Mi baj lehetne hisz Wonderlanden vagyok? A contact person-öm Viktor lesz az egy év alatt, aki egy 24 éves punk-rocker srác iszonyat yo fej, szereti a bulikat, a zenét, és most már a pálinkát és az Unicum Nextet is, én meg hála Neki szeretem a snusst :D! A kérdés természetesen jogosan vetődik fel mi is az a snuss? Tipikus svéd cucc, egy kis papírzsákocska meg van töltve dohánnyal, amit beraksz az ínyed és az ajkad közé és ott tartod órák, hosszat, vagy amíg jól esik! Rohadt jó, mert sokkal kevesebbet cigizel, nem lesz büdös tőle a szád, és különböző ízekben lehet kapni Svédországban! Rengetegen tolják cigi helyett, vagy mellett :D:D!

Annyi mindent írnék még, de most mennem kell, hétvégén még jelentkezem újabb ledöbenésekkel :D! Képek az utóbbi egy hétről holnap délután várhatóak, szóval tessék megfordítani a homokórát, és elkezdeni sárgulni az „irigységtől”, mert mocsok szép helyen vagyok ám :D!SOMEBODY WAKEEEEEE MEEEEEE UUUUUPPPPPPP!!!! IT’S CAN’T BE TRUE!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Tisztelgés

2008-09-14T20:09:00.003+02:00

Ezzel a poszttal szeretnék tisztelegni Sebastian Vettel barátunk előtt, aki nem kis örömömre megnyerte ma az olasz nagydíjat és megmutatta minden egyes embernek akik folyamat csordaszellemben követik azt a trendet, hogy csak nagy csapatnak, vagy épp az aktuális világbajnoknak szurkolnak, hogy igenis rajtuk kívül is van élet!Kedves Hamilton, Kovalainen, Alonso, Massa, és főleg Raikkönen szurkolók lehet tenni egy szivességet :D:D:D, mert ez a kölyök ma bemutatott egy jó nagy középső ujjat a világnak és bebizonyította, hogy a Forma1 igenis arról szól, hogy ki a jobb pilóta, nem pedig arról kinek van faszább kocsi a valaga alatt!
Ez volt az offtopic rész, most térjünk vissza ide Svédországba!
Ott hagytam abba, h megnéztük Kalmart pénteken és az erről készült fotókat felpakolom valahova. Örömmel jelentem a dolog megtörtént, megcsináltam (természetesen a picasán :D), a fotóalbumomat, szóval lehet nézegetni, meg kommentelni, fikázni, amit akartok!
Tegnap voltunk benn a francia sráccal a munkahelyemen amit Stadparkens Fritidsgardnak hívnak és a közeli Valhalla iskolának az ifjúsági centere, képek innen is lesznek majd persze, de azért nem kaphattok meg mindent egyszerre :D:D! A felszereltsége mesébe illő.......Van egy kb 200 fős gigaprojectoros moziterme kajak emelkedős, mint otthon a Séd volt :D:D, mászófal, pinpongasztalok, billiárd, csocsó, egy akkora TV mint a szobám XBOX 360-al ofcorz , iszony nagy konyha, büfé, szóval minden amit el tudsz képzelni! De ami durva tegnap találkoztam két ilyen tipikus svéd hapsival akik úgy néztek ki kb, mint vmi FBI ügynökök a kék kabátjukban sárga felirattal a hátán.....Kicsit beszartam amikor oda jöttek hozzám ezek a hegyomlás emberek és elkezdtek kérdezni h ki vagyok, hogy érzem magam stb...Azt hittem a következő mondatuk az lesz h öcsi megvan a repjegyed holnapra, és pusztulj.........:D:D!Aztán kiderült, h kajak yo fejek, és szociális munkásként dolgoznak a városnak főleg éjjel és figyelmeztetik/hazaviszik azokat a fiatalokat akik túl későn vannak az utcán a koruk ellenére vagy túl nagy amplitúdóval közlekednek az elfogyasztott almalevek hatására....Tudnám értékelni ezt a rendszert Magyarországon is, mert nemhogy ilyen nincs, még a rendőrök is órrriiiááásssi ívben csesznek rá ki mikor és hogyan van az éjszakában.......
Asszem nem kevés ilyen ledöbbenésem lesz idekinn :D!
Néhány szó az apartmanról!Kiderült, hogy ez nem is lakóház igazából, hanem "kollégium" az itt tanuló fiataloknak! Persze ne a Szántót képzeljük el, hanem kajak felszerelt 3 szobás lakásokat....Van mocsok gyors net, főzőlapos tűzhely, TV, PS2, 2 WC, egy beépített erkély szóval asszem összkomfort vagy mi :D:D:D:D! Minden szempontból magasan mi vagyunk a Guillaume-al a legszerencsésebb önkéntesek, egyrészt mert ketten vagyunk és mindenünk van, mert ahogy beszéltünk a többiekkel kiedrült h van olyan hely ahol se TV(mert itt a TV készülék használatáért is külön fizetsz), se net se semmi és legtöbben egyedül vannak!
Szóval belenyúltam a levesbe nem kicsit......
Mára asszem ennyi, majd még jelentkezem a 7-en újabb képekkel és döbbenetekkel :D
Jah ha már végigolvastad meg is nézheted a képeket: http://picasaweb.google.com/tunyaisverige

The begining of........

2008-09-14T11:31:00.002+02:00

...... a beautiful friendship! Talán így jellemezhetném ezt az első pár napot, több dolog miatt is, de menjünk szépen sorjában és a végére úgyis meg fogjátok érteni miről beszélek! Kezdjük akkor a legelején, a gépem 12:40-kor szállt fel Ferihegyről és repített a vikingek fővárosába Stockholmba. Amikor leszálltunk a bennem egy hét alatt teljesen felgyülemelett stressz és idegességfelhő egyszerűen elszállt és 2 perc alatt egy kb 6 órán át tartó letörölhetetlen vigyor került az arcomra hihetetlen nyugodtsággal fűszerezve, nameg ugye a rácsodálkozás érzése mindenre. A reptér (Stockholm Arlanda), egy 5 terminállal rendelkezik, ami ugye kb azt jelenti, h 5-ször a Ferihegyünk, szóval mocsok nagy! A gépem az 5-ös terminálon szállt le, ugye nem kevés csomaggal voltam: irány az első információs pult, kérdezni h a 4-es terminál ahonnan a másik gépem indult merre van. Az infópultban ülő hölgy totál segítőkészen, először is figyelmeztetett arra h ha nem akarok 10 kilót fogyni akkor szerezzek egy trolley kocsit amire rá tudom rakni a bőröndöket, ő addig vigyáz rájuk! Jó ötlet volt mert mint kiderült a 4-es terminál kb 15 percnyi járóföldre volt és tényleg nem lett volna kellemes két bőröndöt meg minden szart vonszolnom magam után! Ezután 6 órán át a trolley kocsival jó barátok lettünk mindenhova Vele zúztam, cigizni is, körbenézni, ha vécére kellett volna mennem sztem még oda is viszem!
Jah cigizés och Sverige! Nagyon kemény.......A reptér ajtajai előtt van elkerítve mindenhol egy kb 2X2-es négyzet és az a kijelölt dohányzóhely, amit ha elhagysz rádszólnak.....Nem a biztonságiak, hanem akik jönnek ki a reptérről utasok!!!Mellettem először egy 40-es faszira ripakodott rá egy 54 éves mammer h menjen vissza a négyzetbe, utána egy fiatalabb srácra egy 40 év körüli nő, hogy mit képzel h nem a kijelölt dohányzóhelyen dohányzik.....A legdurvább az egészben, hogy mindkét dohányos elnézést kért és bejött a "ketrecbe"! Egyébként a reptéren 6 órát várni dögunalom volt, és nem kis megkönyebbüléssel töltött el, amikor szólítottak minket beszálláshoz a kalmari járatra. A boarding pass ellenőrzésnél újabb döbb, amikor magyarul kérdezik meg h ennyi kézipoggyászod van csak?:D:DMerthogy a srác magyar volt:D!
50 perces repülőút Kalmarba, ahol várt engem Maria, Viktor és a francia kölyök Guillaumes, iszonyat yo fejek voltak, egyből be Burger King mert mocsok éhes voltam az első vacsimat ők fizették :D:D Aztán irány home Oskarshamn! Hát a lakás az no comment............Totttááálliiiiisss döbbenet........Nem nagy egyáltalán, közel sem akkora mint amekkorának elképzeltem, szóval vendéget itt fogadni nem tudunk (kivéve a golden trió másik két tagját, mert Velük kivételt kell tennem :D:D:D), de don't worry, már megvan a megoldás, ha vki jönni akar :D:D! Viszont amilyen kicsi annál otthonosabb! A szobámban már egy kép várt bekeretezve, amin anyuval vagyok, plusz MU poszter, az ágyam mellett csokik, chipsek, gumicukor hegyek egy tányérban.........Megszólalni nem tudtam a döbbenettől!
Pénteken találkoztunk a svéd tanárunkkal kicsit körbejártuk a várost, aztán go Kalmar ahol találkoztunk a többi Kalmar régióban nyomuló önkéntessel is meg a fogadó szevezet részéről volt egy kis eligazítás is. Az önkéntesek név szerint: Guiseppe (Italy Szicília, aki simán elmenne svédnek mer szőke haja, kék szeme meg fehérebb bőre van mint Nekem), Chiara (Italy, Milánó) Valdone (Livánia), Gorgos(Greece, Athén), Guillaumes (Strabourg France), Christine (Germany), meg a Tunya.....Elvileg várunk még egy oroszt, meg két Musztafát, dehát nekik a vízum nem egyszerű mutatvány :D!Kalmar egyébként rohadt szép ezt majd látni fogjátok a képeken is ::D! Nagyjábólmegnéztük a várost és a 2 órányi jéggé fagyás után beültük egy kávézóba inni egy teát, ami 25 SEK magyarul 750-800 FT szóval ezek az árak itt kinn......Döbbenet....... Már most qrvvaa hideg van egyébként, ha nem süt a nap, a téli NIKE kabátomat kell már simán felvennem szeptember elején! Tegnap benn voltunk a munkahelyemen és rákérdeztünk, hogy ugyan már mégi mennyi lesz itt télen közölték, h úgy -10, -20 között......Durva lesz, nem kicsit!
Mára asszem ennyi gyerekek, lehet még délután írok vmit,de most mennem kell mert megdöglök az éhségtől! Délután fenn lesznek az eddigi képek is remélem!

Jag ar hemma.....

2008-09-12T00:13:00.002+02:00

.......azaz otthon vagyok!Megérkeztem minden faja, minden ok, mocsok rendes mindenki a részletek hétvégén!Most még ki kell pakolnom és fáradt is vagyok!

Powered by Xanax

2008-09-09T15:23:00.004+02:00

Azt hiszem ez a kép hűen tükrözi mostani lelkiállapotomat; történt ugyanis, hogy reggel kaptam egy igen-igen furcsa e-mailt miszerint a repülőjegyem, ami már megvan, kifizetve még nincs! Reggel persze azonnal le telefon a pécsi utazási irodába, hogy most itt akkor Nekem a teendőm mi is lenne valójában, a válasz az hogy körülbelül semmit nem tudsz csinálni 'üjegyerek.
Nem szeretem az olyan dolgokat amikor nem Tőlem függenek dolgok, hanem másoktól. Felmerül tehát a kérdés bennem, hogy egyáltalán utazhatok és ha igen mikor....Most délután persze jött az e-mail, hogy nyugodjak meg stb, stb minden el lesz intézve, de baromira nem tudok lehiggadni a tudattól, hogy gyakorlatilag nincs még meg az a két papírfecni ami a kiutamat biztosítja!
Sorry kedves olvasó, hogy ilyen lett az első postom baromira nem ilyennek szántam dehát evvan! Következőnek azért majd bemutatom magam meg ezt az egész blogmizériát is, hogy miért is jött létre!
Remélem, hogy már csütörtökön a Stockholmi reptérről unalmas óráimban sikerül megejtenem a következő szösszenetet!
Addig meg marad a 220 fokos agyvíz!ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!

Próba

2008-09-08T17:18:00.001+02:00

A blog működik. Irány Svédország!