Hétvége

Nos, most mivel unatkozom és nem tudom mivel elütni az időt és éhes sem vagyok és uszodába sincs kedvem menni (tekintve hogy körülbelül 20 cm-es hó van odakinn és biciklire kellene pattannom) úgy gondoltam írok ide néhány mondatot, és élményt nehogy kitörlődjenek briliáns memóriámból és a feledés homályába merüljenek. Elsősorban a hétvégémet fogom nagyjából leírni, mert amint megszokhattátok már Tőlem otthon is és hát itt is, nem igen bírok egy helyben megülni a hátsómon és állandó jelleggel csinálnom kell valamit. Pénteken elérkezett Viktor nagy napja, amit már körülbelül ideérkezésem óta beszélünk, miszerint lángost kell csinálnom Neki, illetve a többieknek, mert óriási rajongója eme tipikus magyar éteknek! Ő egyébként itt Svédországban a nyáron evett először lángost egy fesztiválon, ami emlékezete szerint 60 SEK volt egy dobozos üdítővel együtt! Amikor meg a méretről kérdeztem közölte h körülbelül két tenyérnyi! Természetesen kiröhögtem és mondtam, hogy akkor te nem lángost ettél, vagy egy igen sóher magyar üzemeltette a lángos sütödét (amit simán el tudok képzelni). Mondanom sem kell, mennyire felcsillantak a szemei, amikor elmeséletem Neki, hogy az arácsi strandon mekkorát kap és mennyiért :D:D( legalább egy fix program már megvan a nyárra) Meg kell, hogy mondjam ez alkalommal nem voltam annyira büszke magamra kaja készítés terén, mert nem sikerült túl jól a dolog szerintem…Eleve kicsit bonyolultan indult az egész, mert nagy naivan azt hittem, hogy itt Svédországban nincs kefír, így anyutól online segítséget alkalmazva kikértem egy krumplis lángos receptjét…Hiba volt, most már tudom, több dolog miatt is, egyrészt közelébe nem ér az általam annyira preferált kefires cuccnak, másrészt meg el is csesztem a dolgot, mert nem gyúrtam elég ideig azt a nyamvadt tésztát….Anyu szerint 20 perc minimum kellett volna neki, hát én hogyha öt percig ha töfködtem azt a szart, ráadásul kézzel, aminek az eredménye az lett, hogy a zöld pulcsim csutka tele lett nyers lángos tészta darabkákkal…Elégedetlen csak én voltam, a dologgal, mert aki evett belőle mindenki azonnal akarta a receptet, ha nem jött volna be a kaja Nekik maximum annyit kaptam volna, hogy finom volt köszi! Levezetésképp Viktor kitalálta, hogy menjünk el sörözni meló után (pénteken éjfélig vagyunk), én meghallva az arany varázsszót, már 10 órakor magam előtt láttam aranyosan csillogó nedűm pihepuha habját, és elképzeltem amint az enyhén kesernyés, de mégis oly kellemes íz végigszántja porzó torkom megfáradt barázdáit! Egyébként a svéd sörökről annyit, hogy Nekem annyira nem jönnek be, viszont rengeteg import sörük van, amik finomak! Ezen az estén a Newcastle Ale-re esett a választásom és nem bántam meg! Ami viszont felettébb idegesítő itt Svédországban és az okot sem értem hogy őszinte legyek, az pediglen az, hogy az összes szórakozóhely bezár kettőkor, és ha nincs valami ismerősöd aki after-partyt rendez sebtiben akkor így jártál fiam, irány a paplan….Hát így jártunk, és nem jó érzés az, amikor még baromira nem mennél, de rádcsukják az ajtót… A szombati nap is igen jól csattant el, mert a héten Kibbe barátom megemlítette, hogy ugyan már menjek el Velük Kalmarba bowlingozni/vacsorázni/bulizni! A bowling mocsok jó játék, most már nem félek többé, hogy beragad az ujjam a lyukakba és eltörik az ujjam vagy elránt a golyó és strike-al zuhanok be a bábuk közé! Az ujjaknak nem éppen kellemes főleg 2 órányi játék után, de megszerettem! A vacsora is hibátlan volt, egyedül a partyval nem voltam annyira kibékülve mert iszonyat hering feeling volt és a zene sem volt annyira hűde lehengerlő! Azt, hogy ez az este mennyibe volt, azt nem ecsetelném itt, maximum privátban elmondom :D:D:D, a lényeg hogy nem sűrűn fogom ismételni, dehát ki kell néha ereszteni a fáradt gőzt……Holnap újra jégkorong meccs, december közepén meg Åland hajókörútra megyek(hogy ez hogy jött, majd később), szóval programokban továbbra sincs hiány és zakatol tovább gőzerővel a skandináv életem! Egyre jobb gyerekek :D:D:D!