Happy 2009!!!!

Hello Mindenki! A kedvenc bloggereteknek sikerült újra rávenni döglusta testét (akarom mondani ujjait), és agyát, hogy pöttyintsen Nektek pár szót ide! Amint már a blogon írtam sikerült totális meglepetésképpen hazaállítanom karácsonyra és egyrészt leírom kicsit az otthoni élményeimet meghát ugye 30.-a óta eltelt már pár nap, és itt is azért történtek események, szilveszter miegymás! Szóval 19-én indultam el Oskarshamnból le Kalmarba, hogy ott vonatra pattanjak és lecsettegjek Malmöbe ahonnan 20.-án indult a gépem. Mondanom sem kell mennyire elveszettnek éreztem Magam, amikor megállt a vonat Malmöben a főpályaudvaron én meg leszálltam Róla! Azért mégiscsak egy kb. 300000-es városról beszélünk, ami azért ugye nem kicsi! Természetesen volt egy telefonszámom, akit fel kellett hívnom, mert Nála volt a két Malmöben élő német önkéntes csaj lakáskulcsa. Telefon elintéz, találka letud…..Mondjuk, már a találkozó is érdekes volt, mert a srác, akinél a kulcs volt, körülbelül ez a svéd metálisten&vikingek leszármazottjainak összegyúrt változata, szóval 120kg talpig feketében szögecsekkel kiverve, szőke hajjal és kék szemmel! Amúgy Vele így nem volt semmi gond emberileg, jót beszélgettünk, bár amikor először megláttam leszállva a buszról azért két gombóc összegyűlt a torkomban. A haverja, viszont aki valami sámán leszármazott lehetett, mert szegényem ilyen kis nyeszlett törpe volt, na ott már voltak problémák! Egyrészt folyamat magában beszélt, vagyis hát így motyogott, (szóval lehet, hogy már átkozott vagyok), de ha nem mormolt valamit, akkor olyan dolgok jöttek ki belőle amit így nem nagyon tudtam hova rakni. Beszélgettek a harcos metálistennel az időjárásról, meg egyéb ilyen tök felszínes dolgokról egy Whopper mellett, és a sámán motyogásából lávafolyamként kitörve Nekünk szegezi a kérdést, hogy szerintünk nem rossz e a Jedi-lovagoknak, merthogy ők a kardjukat nem tudják a vállukra tenni???? Mondom narancsolsz fiam??? Menjél egyél még valami gyökeret hátha attól jobban leszel….Egyébként Malmö talán az első svéd város ami nem tetszett így első blikkre, hogy őszinte legyek, mert elvesztette a „svédségét”, tele van arabbal és a környék ahol egy éjszakát aludtam, hát minden volt, csak nem bizalomgerjesztő. Nah aztán másnap következett az, amire abszolút nem számítottam…..Megyek ki a reptéri buszhoz, és mivel egyrészt a malmöi reptér nem túl nagy, és dél fele csak a budapesti gép utasai (nagyrészt magyarok), várakoztak a megállóban! Én mielőtt elindultam azt hittem, hogy mennyire megint fogok örülni, ha magyar szót hall a fülem! Hát bár nem hallottam volna! Gusztustalan, undorító, trágár, köcsög nemzet fiai, lányai vagyunk nagyrészt (TISZTELET A KIVÉTELNEK CSUPA NAGYBETŰVEL)! Folyamatosan megy mindennek a szapulása, a káromkodások, a buszon….Ő senkit nem fog maga mellé engedni leülni mert ő fáradt (mondanom sem kell tele volt a busz), a BUSZSOFŐRNEK elkezd magyarul osztani a paraszt, hogy miért nem beszél magyarul, ha magyar géphez megy! Ezek után én Budapestig nem voltam hajlandó megszólalni magyarul, egyedül egy kedves párnak mondtam, a Duty Free shopban, hogy ne vegyenek alkoholt, mert nem vihetik fel a gépre. Szóval tragédia gyerekek, tragédia........ Aztán megérkezetem kishazánkba, volt nagy örülés otthon az ünnepek is tényleg nagyon szépen teltek, régen volt teljesen együtt a „kiscsaládom” apai ágon és tényleg jó volt látni! Annak is örülök, hogy majdnem mindenkivel, akik közel állnak hozzám az életemben sikerült beszélnem, ha nem is sokat, de egy keveset! Szóval jó volt otthon lenni! 30-án jöttem vissza, 10-kor indult a gépem és 7 re voltam Kalmarban, és higgyétek el nem egy egyszerű történet egy egész napot utazással, átszállásokkal, buszozással, vonatozással, repkedéssel tölteni……Malmöben egyébként csudajó dolog van a főpályaudvaron! Egy csomó internetes acces-point ahova csak bedobsz 2 EUR-ot vagy 19 SEK-et és szörfözhetsz 2 óra hosszat. Az ilyen kis apró dolgok el nem tudjátok képzelni mennyire megkönnyítik az ember utazásait, mint az is, hogy a vonatokon konnektor van minden egyes 4-es üléssorhoz szóval hogyha van egy notebookod a 3órás út: egy film egy sorozatepizód és egy kis zenében merül ki….Ha esetleg nem lenne notebookod, a fejed fölött ott van a rádió amibe bedugod a kis fülhallgatódat és választhatsz 4 csatorna közül….Szóval igaz hogy fárasztó az út, de ilyen körülmények között kibírható azt hiszem! Szóval 30-án érkeztem meg Kalmarba, ott aludtam és eljött a szilveszter napja! Nagyon jól sült el ez is egyébként mert majdnem az összes kalmar megyei önkéntes itt maradt, és így együtt tudtunk zúzni! Az egyedüli kiábrándulást a tűzijáték jelentette és azt nagyon nem értettem hogy miért így csinálják a svédek, meg hogy mire ez a nagy felhajtás…..A szitu a következő: a török csajok bejelentették hogy hallották Claudiától a főanyánktól, hogy Kalmarban mennyire húdemekkora dolog a tűzijáték 31-én és hogy mindenképp ki kell mennünk megnézni merthogy ott lesz a város apraja nagyja és mindenki megnézni….Már az is furcsa volt, hogy egy tűzijátékot hogyan lehet délután 5re rakni, node mindegy kimentünk megnézni 5:05-kor értünk ki és láttunk kőkemény 5 percet a NAAAAAAAAAAGGGYYY újévi tűzijátékból, hát mondom hurrá, de ennél nagyobbakat fingok ( már elnézést a kifejezésért )! Mielőtt elindultunk én totálisan abban a hitben éltem hogy ez egy legalább fél órás parádé lesz! Az újévi buli baromira jóra sikerült, kajának vacsira taccot csináltunk és zúztunk éjfélig, majd be a városba kettőig, mert ugye a klubbok zárnak kettőkor…Az éjszaka végén aztán még történt egy kis áffér, de hála a jó égnek felül tudtam kerekedni a dolgokon! Január másodikán jöttünk vissza Oskarshamnba, kipihenve az újév fáradalmát, aztán pénteken már melóztunk, de mikor dolgozni mentem volna szomorú dologgal kellett szembesülnöm, miszerint amíg távol voltam a lezárt biciklitárolóból ellopták a lezárt biciklimet….Sucks eléggé mert a városban a távolságok azért gyalog nem kicsik és amíg nem lesz bérletem, esetleg biciklim addig bizony gyalogolnom kell…..A legdurvább reakció egyébként bent ért a munkahelyemen, én féltem hogy hogyan mondjam el a dolgot, mert mégiscsak egy kopp új bicikli volt, ami az enyém volt. Tudom, hogy abszolút nem tehetek róla, mert le volt lakatolva, én a tárolónak az ajtaját is zárom mindig, de szar azért ezt elmondani benn a munkahelyeden azoknak, akitől kaptad a vasat. A reakció kb. a következő volt: Semmi gond András, a kérdés csak az volt, hogy melyikőtökkel és mikor következik be a dolog…..Merthogy Svédországban ha a bűnözés aránya nem is, de pl. a biciklilopás igen nagy probléma, rengetegszer látsz árokba dobott bicikliket, vagy fél-bicikliket, amiket vagy elloptak, vagy részeg fiatalok úgy gondolták h jó móka elkötni kicsit szétcseszni aztán becsűrni valami félreeső helyen az árokba…….. Szóval ez van egyenlőre bicikli nélkül, de töretlen lelkesedéssel elköszönök tőletek, mert most nézem hogy ez már a második oldal több mint a fele, bár az is igaz, hogy volt mit bepótolnom! Innentől azért persze már sűrűbben fogok jelentkezni! Csővázzzzzz!!!!!
Jahát és persze minden kedves Olvasómnak nagyon Boldog Új Évet!!!!!!