'Napot

Szervusztok újra Kedves Olvasóim a világ minden tájáról! Mióta feltettem a baloldalra ezt a kis szmötyit, ami jelzi, hogy ki honnan kattint rá szerény kis mondókás könyvemre, meglepődve tapasztalom, hogy a kék bolygó, ha nem is minden, de elég sok szegletéből vannak látogatóim. Mondanom sem kell ennek mennyire örülök annak ellenére, hogy nem tudhatom, hogy azok a bizonyos kattintások vajon csak eltévelyedett kósza látogatók e akik véletlenül pötyögték be a címet, esetleg kerestek valamit a neten és kulcsszavas keresésre valamit kiadott a google. Igazság szerint agyalok azon hogy a hétre mit írjak Nektek, mert igazából semmi különös nem történt, ilyen egetrengető nagy dolog, de azért megpróbálok szemezgetni. Újév révén, ugye meg kellett csinálni a második féléves tervet, ami körülbelül abból állt, hogy bementünk 8-ra a franciával és ilyen csapatmegbeszélés szerűen végigrágtuk a nagyobb kaliberű programokat a gyerekeknek. Igazság szerint ez azért már sokkal jobban érdekelt, mint az elején, amikor érkezésünk után a kis szigeten volt a meeting, mert ott amikor nem angolul beszéltek a munkatársak, bizony egy kukkot nem értettem abból amiről a diskurzus folyt. Természetesen ez mostanra azért már változott és azt hiszem ez egy elég jó mérce volt Nekem is, hogy lássam elég szépen haladok a nyelvvel. Egyébként kishazánk nagy okosai rengeteget tanulhatnának ilyen téren is a svédektől. Precízen, pontosan lefektetve előre minden, átrágva magunkat mindenen, mik a teendők, ki miért felel, milyen módon stb, stb…Igen unalmas egy álló nap ott ülni és 4-5 hónapra lévő dolgokról beszélgetni, de sokkal könnyebb úgy felkészülni dolgokra, hogy előre tudod mikor lesz és mi a dolgod, nem pedig 2 héttel az aktuális program előtt tessék-lássék módjára összehányni valami fost! Ez volt a hétfői progi és mint már említettem a biciklimet valaki örökhasználatra kölcsönvette a tudtom nélkül és így nagyon nem volt könnyű reggel a -15 fokban 25 percet gyalogolni a munkahelyemre. Azóta itt az időjárás sokat enyhült, és ha most ránézek este fél kilenckor a hőmérőre 5 fokot mutat PLUSZBAN a higanyszál. Amit azt már pár panaszkodó emberkének mondtam megpróbálok lefújni Nektek egy kis meleget, hogy ne fázzatok annyira! Kedden is meetingem volt a változatosság kedvéért, mert Mariaval és Viktorral természetesen szigorúan fika keretein belül leültünk beszélgetni egy 2 órát, hogy érzem magam, minden rendben van, kell e Nekik valamin változtatni, hogy jobb legyen Nekem, meg hasonló dolgokról. Iszonyatosan jó érzés egyébként az, hogy mennyire törődnek Velünk, mennyire szeretnek bennünket és hogy ennyire a javunkat akarják. Sokszor elgondolkoztam már azon, hogy ez vajon valahol szerepjátszás e részben a részükről, de szerintem nem, vagy ha igen mindenkit beajánlok Andy Wajnához egy főszerepre. (Kedves Svédországban élő olvasóim, kíváncsi lennék a véleményetekre, evvel kapcsolatban, hogy mennyire szerepjátszós nép a svéd). Hát körülbelül ez volt a dolog lényegi része ami a héten történt Velem ma a munka szempontjából körülbelül. Nomeg még annyi, hogy megbeszéltük, hogy a franciával felváltva fogunk dolgozni a két helyen, szóval csütörtökön-pénteken ezentúl a hozzánk kb. 3 perces gyalogútra lévő Centerben fogom terrorizálni a kölyköket. Péntekre teljesen lebetegedtem egyébként, ami nem ért meglepetésként, mert az összes munkatársamon végigment valami fertőzés, 2 nap alatt túl voltam rajta Én is. Nem volt kellemes nyomni az ágyat 2 napig, de remek full-extrás luxusszobává alakítottam át a portámat, mindent elérhető közelségbe raktam amit lehetett és csoffadtam 2 napig! A szoba belső átalakítását Gergő barátom „kreációja” ihlette, aminek én a „Gyógykuckó” nevet adnám. A tvégén ébként alánéztem egy remek kis rozatnak, ami Sons of Anarchy néven fut, szóval szzzeegggyyééétek alááááá, ne szííígyelljétek Stadion 15/B!(a tipp ez esetben is az abszolút sorozatmanageremnek tekínthető István barátomtól jött, ezúttal is köcc)
Most pedig következzen az amit mindenképp meg akartam osztani Veletek! Sokszor említettem már, hogy odavagyok a gasztronómiai dolgokért és imádok főzni! Sertéshúst itt Svédországban ritkán eszem, mert a kedves lakótárs muszlim és ő ugye azt nem szúrhat, de a hétvégén Ő Kalmarban volt, Nekem pedig volt egy jó 60 deka lefagyasztott tarjám a frigóban. Elhatároztam, hogy ez vasárnapi kajának teljesen jó lesz Nekem és hogy majd jól megcsinálom. Igenám, de kezdődtek a gondok, tudniillik nincsen húsklopfolóm, és a 3 szelet tarja ilyen Fuck Off-ujjnyi vastag formában leledzett. Anyukámtól kértem tanácsot, hogy mit lehetne tenni, mondta, hogy lapítsam ki késsel??, amit a mai napig nem értek hogyan lehet. Nekem nem sikerült ez biztos! Ekkor elkezdtem használni briliáns elmémet, fogtam ráterítettem a húsra két konyharuhát, és ráültem. Kotlottam rajta egy jó percet, másfelet, de csak nem akart laposabb lenni a 78 kilómtól….(egyébként nagyon nem vágom a tyúkokat, hogy képesek ülni a tojásaikon napokat, vagy heteket, főleg ha szerencsétlenek alól még ki is rángatják a tojást….Qrva hülyék)! Azért örülök, hogy nem vagyok tyúk, és feltaláltam magam! Fogtam a szeleteket és megfeleztem őket úgy hogy egy kis batyut formáljanak, mindegyik szelet kapott egy-egy gerezd fokhagymát összezűzva, sajtot, gombát illetve kis vajcsipetkéket a batyujába, a tetjét meglocsoltam Gulyáskrémmel összekevert tejföllel (Créme Fraichel a svéd látogatók kedvéért) és bedobtam a sütőbe egy 20-25 percre sülni, mellé raktem fűszeres krumplikarikákat………Hát gyerekek ha ettetek már jót, azt felejtsétek el és próbáljátok ki ezt…..Pazar…..Ezzel zárnám is soraim mert mennem kell halat csinálni! Jövök majd&take care!
Cuisinier T