'Napot

Szervusztok újra Kedves Olvasóim a világ minden tájáról! Mióta feltettem a baloldalra ezt a kis szmötyit, ami jelzi, hogy ki honnan kattint rá szerény kis mondókás könyvemre, meglepődve tapasztalom, hogy a kék bolygó, ha nem is minden, de elég sok szegletéből vannak látogatóim. Mondanom sem kell ennek mennyire örülök annak ellenére, hogy nem tudhatom, hogy azok a bizonyos kattintások vajon csak eltévelyedett kósza látogatók e akik véletlenül pötyögték be a címet, esetleg kerestek valamit a neten és kulcsszavas keresésre valamit kiadott a google. Igazság szerint agyalok azon hogy a hétre mit írjak Nektek, mert igazából semmi különös nem történt, ilyen egetrengető nagy dolog, de azért megpróbálok szemezgetni. Újév révén, ugye meg kellett csinálni a második féléves tervet, ami körülbelül abból állt, hogy bementünk 8-ra a franciával és ilyen csapatmegbeszélés szerűen végigrágtuk a nagyobb kaliberű programokat a gyerekeknek. Igazság szerint ez azért már sokkal jobban érdekelt, mint az elején, amikor érkezésünk után a kis szigeten volt a meeting, mert ott amikor nem angolul beszéltek a munkatársak, bizony egy kukkot nem értettem abból amiről a diskurzus folyt. Természetesen ez mostanra azért már változott és azt hiszem ez egy elég jó mérce volt Nekem is, hogy lássam elég szépen haladok a nyelvvel. Egyébként kishazánk nagy okosai rengeteget tanulhatnának ilyen téren is a svédektől. Precízen, pontosan lefektetve előre minden, átrágva magunkat mindenen, mik a teendők, ki miért felel, milyen módon stb, stb…Igen unalmas egy álló nap ott ülni és 4-5 hónapra lévő dolgokról beszélgetni, de sokkal könnyebb úgy felkészülni dolgokra, hogy előre tudod mikor lesz és mi a dolgod, nem pedig 2 héttel az aktuális program előtt tessék-lássék módjára összehányni valami fost! Ez volt a hétfői progi és mint már említettem a biciklimet valaki örökhasználatra kölcsönvette a tudtom nélkül és így nagyon nem volt könnyű reggel a -15 fokban 25 percet gyalogolni a munkahelyemre. Azóta itt az időjárás sokat enyhült, és ha most ránézek este fél kilenckor a hőmérőre 5 fokot mutat PLUSZBAN a higanyszál. Amit azt már pár panaszkodó emberkének mondtam megpróbálok lefújni Nektek egy kis meleget, hogy ne fázzatok annyira! Kedden is meetingem volt a változatosság kedvéért, mert Mariaval és Viktorral természetesen szigorúan fika keretein belül leültünk beszélgetni egy 2 órát, hogy érzem magam, minden rendben van, kell e Nekik valamin változtatni, hogy jobb legyen Nekem, meg hasonló dolgokról. Iszonyatosan jó érzés egyébként az, hogy mennyire törődnek Velünk, mennyire szeretnek bennünket és hogy ennyire a javunkat akarják. Sokszor elgondolkoztam már azon, hogy ez vajon valahol szerepjátszás e részben a részükről, de szerintem nem, vagy ha igen mindenkit beajánlok Andy Wajnához egy főszerepre. (Kedves Svédországban élő olvasóim, kíváncsi lennék a véleményetekre, evvel kapcsolatban, hogy mennyire szerepjátszós nép a svéd). Hát körülbelül ez volt a dolog lényegi része ami a héten történt Velem ma a munka szempontjából körülbelül. Nomeg még annyi, hogy megbeszéltük, hogy a franciával felváltva fogunk dolgozni a két helyen, szóval csütörtökön-pénteken ezentúl a hozzánk kb. 3 perces gyalogútra lévő Centerben fogom terrorizálni a kölyköket. Péntekre teljesen lebetegedtem egyébként, ami nem ért meglepetésként, mert az összes munkatársamon végigment valami fertőzés, 2 nap alatt túl voltam rajta Én is. Nem volt kellemes nyomni az ágyat 2 napig, de remek full-extrás luxusszobává alakítottam át a portámat, mindent elérhető közelségbe raktam amit lehetett és csoffadtam 2 napig! A szoba belső átalakítását Gergő barátom „kreációja” ihlette, aminek én a „Gyógykuckó” nevet adnám. A tvégén ébként alánéztem egy remek kis rozatnak, ami Sons of Anarchy néven fut, szóval szzzeegggyyééétek alááááá, ne szííígyelljétek Stadion 15/B!(a tipp ez esetben is az abszolút sorozatmanageremnek tekínthető István barátomtól jött, ezúttal is köcc)
Most pedig következzen az amit mindenképp meg akartam osztani Veletek! Sokszor említettem már, hogy odavagyok a gasztronómiai dolgokért és imádok főzni! Sertéshúst itt Svédországban ritkán eszem, mert a kedves lakótárs muszlim és ő ugye azt nem szúrhat, de a hétvégén Ő Kalmarban volt, Nekem pedig volt egy jó 60 deka lefagyasztott tarjám a frigóban. Elhatároztam, hogy ez vasárnapi kajának teljesen jó lesz Nekem és hogy majd jól megcsinálom. Igenám, de kezdődtek a gondok, tudniillik nincsen húsklopfolóm, és a 3 szelet tarja ilyen Fuck Off-ujjnyi vastag formában leledzett. Anyukámtól kértem tanácsot, hogy mit lehetne tenni, mondta, hogy lapítsam ki késsel??, amit a mai napig nem értek hogyan lehet. Nekem nem sikerült ez biztos! Ekkor elkezdtem használni briliáns elmémet, fogtam ráterítettem a húsra két konyharuhát, és ráültem. Kotlottam rajta egy jó percet, másfelet, de csak nem akart laposabb lenni a 78 kilómtól….(egyébként nagyon nem vágom a tyúkokat, hogy képesek ülni a tojásaikon napokat, vagy heteket, főleg ha szerencsétlenek alól még ki is rángatják a tojást….Qrva hülyék)! Azért örülök, hogy nem vagyok tyúk, és feltaláltam magam! Fogtam a szeleteket és megfeleztem őket úgy hogy egy kis batyut formáljanak, mindegyik szelet kapott egy-egy gerezd fokhagymát összezűzva, sajtot, gombát illetve kis vajcsipetkéket a batyujába, a tetjét meglocsoltam Gulyáskrémmel összekevert tejföllel (Créme Fraichel a svéd látogatók kedvéért) és bedobtam a sütőbe egy 20-25 percre sülni, mellé raktem fűszeres krumplikarikákat………Hát gyerekek ha ettetek már jót, azt felejtsétek el és próbáljátok ki ezt…..Pazar…..Ezzel zárnám is soraim mert mennem kell halat csinálni! Jövök majd&take care!
Cuisinier T

Happy 2009!!!!

Hello Mindenki! A kedvenc bloggereteknek sikerült újra rávenni döglusta testét (akarom mondani ujjait), és agyát, hogy pöttyintsen Nektek pár szót ide! Amint már a blogon írtam sikerült totális meglepetésképpen hazaállítanom karácsonyra és egyrészt leírom kicsit az otthoni élményeimet meghát ugye 30.-a óta eltelt már pár nap, és itt is azért történtek események, szilveszter miegymás! Szóval 19-én indultam el Oskarshamnból le Kalmarba, hogy ott vonatra pattanjak és lecsettegjek Malmöbe ahonnan 20.-án indult a gépem. Mondanom sem kell mennyire elveszettnek éreztem Magam, amikor megállt a vonat Malmöben a főpályaudvaron én meg leszálltam Róla! Azért mégiscsak egy kb. 300000-es városról beszélünk, ami azért ugye nem kicsi! Természetesen volt egy telefonszámom, akit fel kellett hívnom, mert Nála volt a két Malmöben élő német önkéntes csaj lakáskulcsa. Telefon elintéz, találka letud…..Mondjuk, már a találkozó is érdekes volt, mert a srác, akinél a kulcs volt, körülbelül ez a svéd metálisten&vikingek leszármazottjainak összegyúrt változata, szóval 120kg talpig feketében szögecsekkel kiverve, szőke hajjal és kék szemmel! Amúgy Vele így nem volt semmi gond emberileg, jót beszélgettünk, bár amikor először megláttam leszállva a buszról azért két gombóc összegyűlt a torkomban. A haverja, viszont aki valami sámán leszármazott lehetett, mert szegényem ilyen kis nyeszlett törpe volt, na ott már voltak problémák! Egyrészt folyamat magában beszélt, vagyis hát így motyogott, (szóval lehet, hogy már átkozott vagyok), de ha nem mormolt valamit, akkor olyan dolgok jöttek ki belőle amit így nem nagyon tudtam hova rakni. Beszélgettek a harcos metálistennel az időjárásról, meg egyéb ilyen tök felszínes dolgokról egy Whopper mellett, és a sámán motyogásából lávafolyamként kitörve Nekünk szegezi a kérdést, hogy szerintünk nem rossz e a Jedi-lovagoknak, merthogy ők a kardjukat nem tudják a vállukra tenni???? Mondom narancsolsz fiam??? Menjél egyél még valami gyökeret hátha attól jobban leszel….Egyébként Malmö talán az első svéd város ami nem tetszett így első blikkre, hogy őszinte legyek, mert elvesztette a „svédségét”, tele van arabbal és a környék ahol egy éjszakát aludtam, hát minden volt, csak nem bizalomgerjesztő. Nah aztán másnap következett az, amire abszolút nem számítottam…..Megyek ki a reptéri buszhoz, és mivel egyrészt a malmöi reptér nem túl nagy, és dél fele csak a budapesti gép utasai (nagyrészt magyarok), várakoztak a megállóban! Én mielőtt elindultam azt hittem, hogy mennyire megint fogok örülni, ha magyar szót hall a fülem! Hát bár nem hallottam volna! Gusztustalan, undorító, trágár, köcsög nemzet fiai, lányai vagyunk nagyrészt (TISZTELET A KIVÉTELNEK CSUPA NAGYBETŰVEL)! Folyamatosan megy mindennek a szapulása, a káromkodások, a buszon….Ő senkit nem fog maga mellé engedni leülni mert ő fáradt (mondanom sem kell tele volt a busz), a BUSZSOFŐRNEK elkezd magyarul osztani a paraszt, hogy miért nem beszél magyarul, ha magyar géphez megy! Ezek után én Budapestig nem voltam hajlandó megszólalni magyarul, egyedül egy kedves párnak mondtam, a Duty Free shopban, hogy ne vegyenek alkoholt, mert nem vihetik fel a gépre. Szóval tragédia gyerekek, tragédia........ Aztán megérkezetem kishazánkba, volt nagy örülés otthon az ünnepek is tényleg nagyon szépen teltek, régen volt teljesen együtt a „kiscsaládom” apai ágon és tényleg jó volt látni! Annak is örülök, hogy majdnem mindenkivel, akik közel állnak hozzám az életemben sikerült beszélnem, ha nem is sokat, de egy keveset! Szóval jó volt otthon lenni! 30-án jöttem vissza, 10-kor indult a gépem és 7 re voltam Kalmarban, és higgyétek el nem egy egyszerű történet egy egész napot utazással, átszállásokkal, buszozással, vonatozással, repkedéssel tölteni……Malmöben egyébként csudajó dolog van a főpályaudvaron! Egy csomó internetes acces-point ahova csak bedobsz 2 EUR-ot vagy 19 SEK-et és szörfözhetsz 2 óra hosszat. Az ilyen kis apró dolgok el nem tudjátok képzelni mennyire megkönnyítik az ember utazásait, mint az is, hogy a vonatokon konnektor van minden egyes 4-es üléssorhoz szóval hogyha van egy notebookod a 3órás út: egy film egy sorozatepizód és egy kis zenében merül ki….Ha esetleg nem lenne notebookod, a fejed fölött ott van a rádió amibe bedugod a kis fülhallgatódat és választhatsz 4 csatorna közül….Szóval igaz hogy fárasztó az út, de ilyen körülmények között kibírható azt hiszem! Szóval 30-án érkeztem meg Kalmarba, ott aludtam és eljött a szilveszter napja! Nagyon jól sült el ez is egyébként mert majdnem az összes kalmar megyei önkéntes itt maradt, és így együtt tudtunk zúzni! Az egyedüli kiábrándulást a tűzijáték jelentette és azt nagyon nem értettem hogy miért így csinálják a svédek, meg hogy mire ez a nagy felhajtás…..A szitu a következő: a török csajok bejelentették hogy hallották Claudiától a főanyánktól, hogy Kalmarban mennyire húdemekkora dolog a tűzijáték 31-én és hogy mindenképp ki kell mennünk megnézni merthogy ott lesz a város apraja nagyja és mindenki megnézni….Már az is furcsa volt, hogy egy tűzijátékot hogyan lehet délután 5re rakni, node mindegy kimentünk megnézni 5:05-kor értünk ki és láttunk kőkemény 5 percet a NAAAAAAAAAAGGGYYY újévi tűzijátékból, hát mondom hurrá, de ennél nagyobbakat fingok ( már elnézést a kifejezésért )! Mielőtt elindultunk én totálisan abban a hitben éltem hogy ez egy legalább fél órás parádé lesz! Az újévi buli baromira jóra sikerült, kajának vacsira taccot csináltunk és zúztunk éjfélig, majd be a városba kettőig, mert ugye a klubbok zárnak kettőkor…Az éjszaka végén aztán még történt egy kis áffér, de hála a jó égnek felül tudtam kerekedni a dolgokon! Január másodikán jöttünk vissza Oskarshamnba, kipihenve az újév fáradalmát, aztán pénteken már melóztunk, de mikor dolgozni mentem volna szomorú dologgal kellett szembesülnöm, miszerint amíg távol voltam a lezárt biciklitárolóból ellopták a lezárt biciklimet….Sucks eléggé mert a városban a távolságok azért gyalog nem kicsik és amíg nem lesz bérletem, esetleg biciklim addig bizony gyalogolnom kell…..A legdurvább reakció egyébként bent ért a munkahelyemen, én féltem hogy hogyan mondjam el a dolgot, mert mégiscsak egy kopp új bicikli volt, ami az enyém volt. Tudom, hogy abszolút nem tehetek róla, mert le volt lakatolva, én a tárolónak az ajtaját is zárom mindig, de szar azért ezt elmondani benn a munkahelyeden azoknak, akitől kaptad a vasat. A reakció kb. a következő volt: Semmi gond András, a kérdés csak az volt, hogy melyikőtökkel és mikor következik be a dolog…..Merthogy Svédországban ha a bűnözés aránya nem is, de pl. a biciklilopás igen nagy probléma, rengetegszer látsz árokba dobott bicikliket, vagy fél-bicikliket, amiket vagy elloptak, vagy részeg fiatalok úgy gondolták h jó móka elkötni kicsit szétcseszni aztán becsűrni valami félreeső helyen az árokba…….. Szóval ez van egyenlőre bicikli nélkül, de töretlen lelkesedéssel elköszönök tőletek, mert most nézem hogy ez már a második oldal több mint a fele, bár az is igaz, hogy volt mit bepótolnom! Innentől azért persze már sűrűbben fogok jelentkezni! Csővázzzzzz!!!!!
Jahát és persze minden kedves Olvasómnak nagyon Boldog Új Évet!!!!!!

VESSSSSSZZZZZZZPPPPRRRÉÉÉÉÉMMM

Kedves Mindenki! A blog nem szűnt meg csak átmenetileg üzemel, mivel karácsonyra visszajöttem kishazánkba és otthon tartózkodom és marha sok a dolog! Aki esetleg csak itt értesül róla, az a vezetékes számon kereshet, mert a mobilom nem él!
Természtesen szeretnék nagyon Boldog Karácsonyt kívánni mindenkinek aki olvas, bíztat, és virtuálisan osztozik svédországi élményeimen hétről hétre!

NEW PICSSSSSSS

Most néztem, hogy milyen régóta ugyanazok a képek vannak fenn, így megleplek benneteket az új vizuális adaggal, nehogy már csak folyamat a hülyeségeimet kelljen olvasnotok!
Tegelbrücket&Kalmar meccs& Julbord& és a hajóóóóóó!
Varsågod :D:D
Klikk a diavetítésre :D:D

HAJÓ

Jóóóóóóóóó reeeeegggeeellllllttt Magyarország! Hát na jah, újra itt vagyok remélem többek örömére! Először is szeretném megköszönni mindenkinek, aki bíztat hogy írjam tovább unalmas kis beszámolóimat a vikingek földjéről! Nélkületek lehet, hogy már október közepén befejeztem volna a dolgot! Éppen itt csücsülök egy buszon, 11:45 van és két cider már a testben van, szóval lehet hogy egy-két helyesírási hiba lesz a szösszenetben, de majd szépen a Word helyesírás ellenőrzőjére bízom magam! Amint már említettem előző heti szösszenetemben Ålandra megyünk és végre eljött a nap, amikor először itt tartózkodásom során egy igaz buliban lesz részem! A verebek már kezdenek zsongani az agyamban, szóval előre érzem jóóóóóóóóóóóó lesz ez a móka! A héten egyébként végig mocsok fáradt voltam, mert előző héten vasárnap Kalmarba utaztam, meg kellett beszélni, hogy az esedékes emmabodai látogatásunkor mit fogunk előadni! Hát mondanom se kellett semmi nem lett a dologból, mert ezekkel az ökrökkel komolyan beszélgetni, hát több mint nehéz és mondanom sem kell, ennek mennyire örülök! Húúúúhhúúú gyerekek nem megy az írás nagyon kell keresnem ezeket az apró betűket szóval belökök egy kis Hofit a winampba és inkább hallgatom azt és majd folytatom amikor nem tudom mikor……….. Na visszatértem, immár kicsiny szobám meleg tollpaplanjai közül osztom Nektek tovább az észt! Szóval a hetem nem kicsit volt fárasztó, amint írtam, mert hétfőn is melóztam kivételesen, aztán kedden reggel 7 kor kelés, szerdán szintén reggel program, ezeket azért nem akarom részletezni, mert semmi érdekfeszítő nincsen bennük! Szerdán délután viszont vásárolnunk kellett, a franciával, mert vasárnap a Mókus-örs többi tagjával Kalmarban megbeszéltük, hogy húzunk neveket karácsonyra és megajándékozzuk egymást. Én Christinet a német csajt húztam és vettem Neki valami normális ajándékot (ami egy mocsok aranyos plüsspárna lett), tudom vazze’ nem a legkreatívabb megoldás, de nem egyszerű olyan embernek ajándékot venni, akit alig ismersz. Az älges párna mellé még beszúrtam két doboz sört, mert hát német a lelkem és anélkül ők nem tudnak élni (mondjuk én is nehezen)! Ezen az ötletemen felbuzdulva a francia is vett egy kebabot a török csajnak akit húzott! Szerdán bejglisütés újfent, mivel csütörtökre Emmabodára mentünk egy karácsonyi ebéd meghívást teljesíteni, és én úgy gondoltam, hogy meglepem ezzel a remek süteménnyel a kedves egybegyűlteket! Pénteken újfent Kalmarban voltam egy beszélgetésen főanyánkkal Claudiával, hogy vagyok, mint vagyok, egyebek ilyen témákról! Jelentem még mindig qrva yyyyoooolllllll!!! Péntek este, éjszakai röplabdatorna volt a gyerekeknek, szóval ott játszottuk az izomtibit, ami meglehetősen unalmas volt….SZOMBATTTTT hajjóóó, amint már fentebb említettem! Emberek ilyet……..Nagyon nem tudom szavakba önteni ezt a hétvégémet, meg ami ott történt Velem, de azért néhány publikus információt megosztok Veletek, meg elmagyarázom körülbelül mi ez a hajózási mánia a svédeknél! Tudni kell azt, hogy amint már említettem, nagyon drága Svédországban az alkohol, elsősorban azért mert borzasztó magas az adótartalma, amivel a svéd kormány azt próbálja megakadályozni, hogy a svédek sokat igyanak…Logikus, de ugye az ember nem hülye, ezért skandináv barátaink hajóra pattannak, (ami Åland-körútnak van csúfolva), kihajóznak a nemzetközi viszekre, ahol ugye adómentes minden és mocsok olcsón betosznak illetve feltankolnak a TAX-free shopokban irdatlan mennyiségű piából! Gyerekek, ennyi merevrészeg embert egy helyen, pedig igen nagy a hajó (2700 utas,további részletek a csónakunkról ITT) én még nem láttam! Mielőtt belecsaptunk volna az éjszakába, volt egy nagyon-nagyon-nagyon nagy svédeasztalos vacsora…..Én fel nem tudom sorolni mi volt ott……Képzeljetzek el egy kb 30 méter hosszú asztalt rogyásig tele kajával….A vacsi végeztével irány a tax-free shop egy üveg literes dinnyés bacardi megvesz, aztán vissza a kabinba üveg dinnyés bacardit 3 ember fél óra alatt elfogyaszt, és elindul a hajón a clubbokba! 80 SEK volt a LONG ISLAND ICE TEA, szerintetek gyerekek????? 56 SEK egy sör meg egy feles jager!! A francia gyerek éjfélre kidőlt, mint a rohadt nád, Robert és Kibe kicsit idősebbek nálam, szóval éjfél után egyedül kajtattam a hajón, hogy hol merre azt nem nagyon tudom mert mindig a pillanat hevében kitaláltam hogy most ebbe a clubba megyek, aztán abba….De kajtatásomnak végülis a CLUB SEVEN nevű helyen lett vége…Az, hogy itt mi történt, azt inkább nem osztanám meg a kedves olvasóközönséggel, legyen annyi elég, hogy nem szokványos dolgok, nagyon nem szokványosak, amit még mindig nem nagyon hiszek el :D:D:D! Másnap következett egy remek ebéd, ami a beteg gyomromnak igen jót tett, majd bevásároltunk sörből, meg vettem két parfümöt egy Pumát, meg egy CK-t 50/100 ml 300 SEK-ért :D:D:D:D, kicsit jó ár úgy gondolom! Szóval dióhéjban ennyi történt Velem a hajón és a héten, ígérem most előbb fogok kicsit jelentkezni a héten, mert lesz időm Rátok! Csókoltatok mindenkit!

Újabb meglepi

Megszokhattátok már, hogyha valami számomra igen érdekes és kacagtató, esetleg szánalmas dolgot fedezek fel az internet eldugott bugyraiban, azt megosztom Veletek! Ezúttal egy Madonna hanggal megáldott hölgyeményt ajánlok figyelmetekbe, aki folyékony angolsággal danolászik!


Természetesen a remek előadáshoz csatolom a szövegkönyvet is:
SZONGBÚK:
leccnájá hibmájmámá szingingaszong
duuujing csörpöcsörpö csipcsip
vocckátesz mornikendö mámá voc dán
duuujing|csörpöcsörpö csipcsip|x2 csörp
HÁTTUKETÖRNÁ!!!!
leccnájá hibmájmámá szingingaszong
duuujing csörpöcsörpö csipcsip
vocckátesz mornikendö mámá voc dán
duuujing csörpöcsörpö csipcsipx2 CSÖRP!

Kézcsókolom, és üdvözlök mindenkit, az új bejegyzésemmel! Mint ahogy azt már megszokhattátok, egy héten legalább írok egy valami értesítőfélét a blogra: hogy élek, nem haltam meg. Előző héten vasárnap írtam utoljára, és ígértem hogy kicsit beszámolok majd a svéd kajákról, meg egyéb gasztronómiai cuccokról. A héten egyébként csütörtökig semmi különös nem történt, azon kívül, hogy megsütöttem életem első bejglijét, ami meg kell hogy mondjam nem egy Gerbaud cukrászdába való darab lett. Az ízével nem volt semmi gond, és talán még a diós is jobban ízlett a szokásosnál (bár én nagyon-nagyon mákos párti vagyok), de a küllemét illetően khhhmmm, hát hogy is mondjam akadtak kifogásolni valók….Aki sütött már bejglit tudja, hogy az utolsó fázis, hogy megkenjük a tetejüket tojássárgájával, ez adja a bejglinek a barnás-sárgás csillogós színét. Most már ezt is tudom, mert én csak úgy tessék-lássék módra kenegettem a cuccot aminek az eredménye eléggé tigriscsíkos bejgli lett, majd meglátjátok a képeken :D:D, a másik problémám pedig az volt, hogy olyan lapos maradt, mint az Arizoniai-sivatag…..Ma meg kell próbálkoznom a következő adagokkal, mert csütörtökön előkarácsonyozunk a többi kölyökkel, és oda is kell csinálnom! Majd meglátjuk…..
Mielőtt kijöttem ide Svédországba sokan azzal riogattak, hogy a svéd konyha mennyire egysikú és mennyire szar! Ezeknek az embereknek üzenem, hogy FUCK OFF!!! Mert vagy nem jártak itt, vagy nem ettek Svédországban, vagy egyszerűen nem vágják mi a jó! Ami csütörtökön várt Rám az maga volt a Kánaán. Tudni kell, hogy a viking testvérek itt északon előszeretettel járnak „előkarácsonyi” ebédekre, vacsorákra, amit julbordnak neveznek. Pár embernek már szerintem MSN-en említettem hogy az elkövetkezendő 2 hétben 4 ilyen vár Rám. Az első most volt csütörtökön (a szabadidős dolgozókkal), a következő lesz most csütörtökön az önkéntesekkel és a mentorokkal, szombaton a hajó, aztán még lesz egy karácsony előtt csak az ifjúsági központ dolgozóinak. Persze a hivatalos karácsonyi vacsorát ne hagyjuk ki a sorból, ami vagy Kalmarban lesz, vagy Malmöbe utazunk, ez még nem dőlt el teljes mértékben, de egyenlőre Malmö mellett áll a zászló.
A csütörtöki íz orgia egyszerűen csodás volt: hering körülbelül 5 fajta pácban, (sima sós, olivaolajos/mustáros, fokhagymás, paradicsomos. Lazac is füstölve nyersen vagy főzve (whiskey-vel csodálatos a füstölt változat) 4-féle kivitelben, tonhal is 3-4 verzióban, rákok…..Ezek még csak a halak voltak, sonka főzve, kroppkaka olajban pirítva természetesen az elmaradhatatlan vörös áfonya szósszal….Ezenkívül húsok tömkelege így-úgy elkészítve….Mesés volt! A vacsora után 20 percig megszólalni/felállni nem bírtam, de menni kellett, mert Nina (ő az egyik munkatársam), invitálását nem utasíthattuk vissza. Mondta, hogy menjünk el az ő házába és folytassuk ott a partyt, immár alkohol társaságában. Hogyan máshogy? Egyébként a svédek ilyen szempontból nagyon rokon lelkek velünk magyarokkal, mert minden alkalmat megragadnak arra, hogy igyanak. Furcsa volt egyébként, hogy 40-50 évesek is jönnek velünk és csodálkoztam is magamban, hogy ezek így most miért? Aztán, mint kiderült ők lettek 2 óra múlva a legnagyobb partyfacek, mondanom sem kell rottyá szittyózott állapotban (valami 0,7/60%-os Finn pálinkát szopogattak el ketten ¾ óra alatt). Az egyikkel én énekeltem versenykaraoket (nem volt nehéz a diadal, mert szegényem örült, hogyha az adott szót, ami következett ki tudta mondani, nemhogy még a hangmagasságra is figyelni)! Nem tudom, emlékeztek e még valamelyik szeptemberi posztomra ahol nagyon be voltam lelkesülve egy Shar-Peiért? Leila a kutyus neve és Ninaé, szóval a megérkezésünk után én 30 percre totálisan antiszociálissá váltam és úgy kellett rám szólni, hogy gyere már te nagyon barom mert megmelegszik a söröd, meg a jagered :D:D! Elhatároztam, hogy amint majd egyszer elkezdem az önálló életemet előbb lesz egy ilyen kutyám, mint akármi a lakásomban……A következő beszámoló nem tudom mikor jön, megpróbálom minél előbbre időzíteni, de szerintem a hajóról böffentek majd azért valamit :D!
Ui: Malmöben egy éjszakára kellene Nekem szállás, mert voltam olyan hülye, hogy rossz időpontra foglaltam le a vonatjegyem, és akiknél lakni fogunk egy nappal később érkeznek! Szóval ha az olvasók közül valaki tud segíteni dobjon ide egy mailt és a részleteket megbeszéljük: tunya22@gmail.com! Köccc!